Őszi kikerics – Colchicum autumnale

Őszi kikerics leírása:

Colchicum autumnale

(Régies vagy egyéb ismert, népies nevei: ebvirág, kutyadöglesztőfű,  fejes vagy törpe zászpa, zászpa kikerics,  gólyavirág, guzsaly, guzsalyvirág,  guzsalyülő virág, kék kökörcsin, kék kükörics, kükörtyin, kivirics, kükére, őszike, kikirics, kükörics, kükirc, kükerc, vetővirág, zörgő-gaz, pücsökkoma, csicsikoma, csicsiskoma)

Mondák szerint tudományos nevét Colchis ókori királyság városáról kapta, ami napjainkban Grúziában a Fekete-tengerhez közel (keleti-délkeleti part) található és a hajdani méregkeverőkről volt híres. A colchisi király leánya (híres boszorkány), Médeia használta fel e növényt varázsszereihez, mérgeihez. Az elbeszélések szerint a növény születése annak a bájitalnak a földre hullott cseppjéből kelt ki, amit Médeia a hegyekben kilenc éjszakán át gyűjtött a férje apjának (Aiszón) gyógyításához.

Liliomfélék – Liliaceae

Az őszi kikerics évelő növény, mely a földben jó mélyen lévő hagymája által telel ki. Sajátságos, hogy az őszi kikerics ősszel virágzik, de akkor teljesen levéltelen, ellenben a levelei és a toktermése tavasszal jelennek meg. Ha ősszel, virágzás idején kiássuk a kikericset, látjuk, hogy hagymája (C. bulbus)  sötétbarna színű burokba van zárva és belőle rendesen 3 virág indul ki. A virágok beporzás után gyorsan elhervadnak. A barna burkot lefejtve, fehér húsos, egyenletesen tömött gumót kapunk, mely egyik oldalán görbült, domború, másik oldalán pedig mély hosszanti barázdája van.

Az ősszel (augusztus – szeptember) nyíló virágok vereses lila, vagy rózsaszínűek. A virágnak tölcséridomú, hat karéjú lila színű leple van, melynek alsó része fehér színű, hosszú (10—20 néha 30 cm hosszú) csővé nőtt össze. A hat karéjú lepel torkában 6 sárga porzó van s a virág közepéből kiáll 3 lila színű bibe, melyek a földben maradt magházig leérnek. Ősszel nem látni egyebet a virágból mert a magház akkor még a földben el van rejtve és csak következő tavasszal nő ki a földből a zöld levelekkel együtt. Tavasszal u. i. a kikerics 4-5 levelet hajt, melyek egy csomóban állnak s közöttük ott van a három élű, felpuffadt toktermés. E tok előbb zöld, utóbb fakó-barna színű, 3-3,5 cm hosszú, belseje három rekeszű, sok magú és érett korában a csúcsán három részre felszakad.

A magvak majdnem gömbölyűek, kissé lelapultak, 1,4-3 mm nagyságúak, sötétbarnák, kemény szaruneműek, felületük finoman recés-gödrös. A levelek hosszúkás, lándzsás hegyesek, 25-30 cm, hosszúak, 2-2,5 cm szélesek, sötétzöldek, párhuzamos erezetűek, tövük a rövid szárat körülvevő hüvelyt képezi. Ha ősszel víz borítja a kikerics termő helyét, akkor virágai kivételesen nem ősszel, hanem tavasszal nyílnak. A kikerics augusztus végétől októberig virágzik. Virágai a közeledő ősz hírnökei. Levelei és a tok termése májusban bújnak ki a földből, magja júniusban érik meg. Kezdő kertészek könnyen összekeverik a krókuszt (crocus sativus) és a kikericst, a krókusznak három a kikercsnek pedig hat porzószála van.

Az őszi kikerics előfordulása:

Főleg Közép- és Dél-Európában (mérsékelt öv), Észak-Afrikában nedves talajon található. Hazánkban mindenütt elterjedt, mondhatni gyakori fajnak számít (az Alföldön csak elszórtan), a nedves réteken, kaszálókon, legelőkön, erdei tisztásokon, irtásréteken és felhatol az alhavasi tájig. Főleg meszes, vizesebb talajon terem, napos vagy a félárnyékos helyeket szereti. Öntözést ugyan nem igényel, de szép virágaival megköszöni.

Őszi kikerics tulajdonságai és használata:

A kikerics a réteken káros gyomszámba megy, mert mérges! Az egyik legmérgezőbb hazai vadontermő növényünk. A hagymája sok méreganyagot, colchicint tartalmaz (sejtosztódást gátló méreg)! Hasonlóan mérges a levele is, melyet az állatok nem is esznek, továbbá a virágja is tartalmazza a mérget. Magja keserű, szerfelett csípős ízű és igen mérges, mert szintén sok colchicint tartalmaz. Hagymája és magja a legerősebb hatású gyógyszerek közé tartozik. Az őszi kikerics ezen részei bulbus és semina colchici név alatt szerepelnek a gyógyászatban és a belőlük előállított szereket, főleg mint kikericsbort (vinum colchici), köszvény, vízkórság, ízületi bántalmak ellen használj(t)ák. A kikericsbort a kikerics szétzúzott magjából készítik. Kikerics festvényt (tinct. cochici) előállítására is használták. Virágai ipari célokat szolgáltak, s mint növényi kékfesték kerültek forgalomba.

(Heveny köszvényes rohamokban ma is használj(t)ák, veszélyessége miatt gyógyászati jelentősége csökkent) Kísérleteztek rosszindulatú daganatok növekedésének késleltetésével a colhicinnel (szűk a biztonsági sáv). Ízületekben csökkenti a fehérvérsejtek falóképességét, csökkenti a kórosan fokozott kötőszövet-képződést a májban. Májcirrhosis kezelésében és  demekolchint a bőrrák kezelésével kapcsolatban kísérleteztek és korábban leukémia gyógyításában. Az alkaloidok a húgysavkristályok lerakódása okozta gyulladást gátolják meg, de a vér húgysavszintjére, húgysavkiválasztásra nincs hatással.

Növénytermesztésben a colchicint sejtméret-növelő, sejtosztódást gátló hatása miatt alkalmazzák, de genetikusok is előszeretettel bizonyos növényfajok kereszteződésénél, növénynemesítésnél, mert a növekedést és a kromoszómaképletet meg tudják változtatni vele, ezáltal robusztus, poliploid (sejtméret, tömeg növelés) fajtákat állítanak elő.

Zöld leveleit a legelő állatok elkerülik, viszont a száraz szénába kerülve mérgezést okozhat. (2-3 napon belüli állat pusztulással) Kecskék és juhok fogyaszthatják kisebb mennyiségben, de a tejükbe bekerülhet, ezért mérgezést okozhatnak az azt elfogyasztóknál.

10 kg félérett friss toktermésből lesz 1 kg száraz, tiszta mag. (Ha a magokat egy maroknyit néhány másodpercig összeszorítunk, majd tenyerünket szétnyitjuk és a magok szétválnak, nem tapadnak egymáshoz, akkor megfelelően száraznak mondható)

3-5 kg friss gumóból lesz 1 kg tiszta, száraz drog.

Őszi kikerics hatóanyagai:

Colchicin alkaloida (protoalkaloid), tropolon-alkaloidok, demekolcin és kolchikozid nevű glikozid, zsíros olaj, cukor, gubacssav, gyanta.

Gumók colhicin tartalma: 0,10 – 1,20%, (demekolchin és kolchamin főleg a gumókban található)

Magvak colhicin tartalma: 0,5 – 1,5%

Szedése:

Hagyma gumóját tavasszal érdemes, a magvakat június havában, közvetlenül a teljes érés előtt kell szedni. (Kaszálókon lehet a legeredményesebben, júniusi főkaszáláskor a rendekből.) Az éréshez közeledő, már barnuló tokokat levágjuk, ponyvára terítjük és szellős padláson érni és megszáradni engedjük. A tokokat és magvakat nem szabad közvetlenül a napnak kitenni. Ha a tokok teljesen megértek és csúcsukon felpattannak, ami a teljes érés jele, akkor kicsépeljük, kirostáljuk és megtisztítjuk a magvakat. A tiszta magot ponyván átszárítjuk és azután felzsákoljuk. Kezelése körül nagy óvatosság szükséges, miután a kikerics – mag nagyon mérges! Bevéve hányást, majd halált okoz, 5 gramm mag már halálos!

A gumókat frissen érdemes szeletelni a szárításhoz, később megkeményedik és sokkal nehezebb.

A kikerics-mérgezés igen súlyos szokott lenni, melyből nehezen gyógyul meg a megmérgezett egyén. Mérgezéskor az illetőnek a garatja, gyomra és bele gyulladt, az egész test remeg és görcs fogja el, azután büdös, ragadós verejték lepi el a testet, dús nyál- és vizeletkiválasztás kíséretében. Nyelve megbénul, feje fáj, gyomra ég, s végül beállhat a halál is. Mérgezéskor gyorsan orvost kell hívni! Bár a kikerics minden része, még a virágja is, colchicint tartalmaz, azért mostanában mégis csak a magját használják a gyógyászatban (rákgyógyászat), mert az tartalmazza legbővebben ezt a ható anyagot.

Szaporítása:

Magról vagy hagymák tőosztásával (fiókhagymákkal) lehetséges, ideális ültetési időszaka a nyár, mikor a hagymák nyugalmi időszakban vannak (kb. 10-15 cm mélyre, napos, félárnyékos helyre).  Magvait a hangyák előszeretettel terjesztik/fogyasztják, mert magas a keményítő tartalma.

Közvetlen magvetéssel angolperjével (lolium perenne L.) együtt érdemes. Második év tavaszán kezd el csírázni.

A csírázás elhúzódó, a csírázási százalék kicsi, de fokozható a magvak előkezelésével. Erre a célra alkalmas az 1%-os tiokarbamid-oldat, amelyben egy napig áztatják. Használható  10%-os kálium-hidroxid-oldat, a kezelés egy órát vesz igénybe. Esetleg 1%-os kálium-nitrát-oldat, ezzel egy napig áztatjuk. A kezelés után a magvakat nem kell lemosni vízzel. A magról fejlődött egyedek csak a hatodik tenyészévben virágzanak.

Vegetatív úton szaporítva a hagymagumókat 5-10 cm-es mélységben,  50 cm-es sortávra, késő ősszel ültetik el, elvirágzás után.

Kikerics nemzetség hazánkban is honos fajai:

(A kikerics családnak 65 alfaja létezik, nagyrészt Európától egészen Iránig. Európában 23 alfaja található meg.)

• Őszi kikerics (colchicum autumnale vagy album)
• Homoki kikerics (colchicum arenarium) – Magyarországon fokozottan védett
• Magyar kikerics (colchicum hungaricum)- Magyarországon fokozottan védett (szubendemikus) 1867-ben fedezte fel Janka Viktor botanikus, 1944 óta védett.
• Egyhajúvirág (bulbocodium vernum, colchicum vernum) – Magyarországon fokozottan védett

Egyéb ismert fajtái:

• Sárga kikerics (colchicum luteum)
• Tavirózsás kikerics (colchicum speciosum waterlily)
• Csíkos kikerics (colchicum kesselringii)

Érdekesség: Arany János Őszikék című versének címe erről a növényről kapta nevét

Őszi kikerics leírása
Őszi kikerics előfordulása
Őszi kikerics tulajdonságai
Őszi kikerics hatóanyagai
Őszi kikerics szedése
Őszi kikerics szaporítása

Forrás:

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről

Rápóti-Romváry, Gyógyító növények

Andreas Wacker, Gyógynövények a homeopátiában

Bernáth Jenő, Gyógy – és aromanövények

Zelenyék János, Gyógynövények hatása és használata

Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó