fbpx
Maszlagos nadragulya - Atropa Belladonna

Maszlagos nadragulya – Atropa Belladonna

Nadragulya részletes leírása:

Atropa Belladonna

Régi vagy ismert más nevei: álomhozó-fű, bolondbingó, bolondfű, bölénymag, farkasbogyó, fekete vagy farkascseresznye, matraguna, nagyfű, nagyfűszilva, ördögszőlő

A nadragulya évelő növény. Gyökere kitelel s évről-évre egynyári zöld hajtásokat fejleszt. Gyökere húsos, vastag, egyenesen lefelé nő a földbe, keveset ágazik el; 40 cm. hosszúra nő és felső részében 5 cm-nyire megvastagszik. Jó talajon 1,5 m mélyre is lehatol a földbe.
Gyökere kívül sárgásbarna, belül fehér. Az idősebb tőből több szár szokott kiindulni. Szára sokszor 1—2 m magas, tövén 1—2 cm vastag; tövén rendesen 3 főága van. felül pedig dúsan elágazik; kopasz, felül kissé puhaszőrű, zöldszínű, alján sokszor kissé vöröses leheletű. Levelei nagyok, a dohányra emlékeztetnek, szétszórtan állnak a száron, nyelesek, tojás alakúak, hegyezettek, ép szélűek, tövük a nyélbe keskenyedő. A levél felső lapja kopasz, sötétzöld, visszája világosabb és az ereken mirigyes szőrű, ezért megfogva zsíros tapintató. A szár felső, azaz virágokat viselő táján, a levelek rendesen kettesével állnak, egy nagyobb és egy kisebb.

Virágai egyenként állnak a levelek hónaljában, egy nagyobb és egy kisebb levél által támasztva. A virágok nyelesek, kissé lekonyulok. A virágnak kívül zöld színű kelyhe van, mely 5 karéjú ezen belül van a párta, mely egy darabból áll, csővé nőtt, teteje harang-alakúan szélesedő, karimája ötosztatú. A párta színe szennyes barnás bíborszínű, töve sárgásfehér, oldalai barnán erezettek, a csöve belül sárga. A párta csövében 5 porzó áll, a virág közepében pedig a termő van, melyből elvirágzás után bogyó keletkezik.

A bogyó eleinte zöld, utóbb azonban szép, élénk fekete színű, erősen fénylő lesz és. a bogyó nagyon hasonlít a fekete cseresznyéhez. Szétnyomva rózsás violás kék színű levet ereszt. A bogyó úgy mint az egész növény roppant mérges! A nadragulya júniustól augusztusig virágzik.

Nadragulya előfordulása:

Maszlagos nadragulyaA nadragulya a hegységekben, első sorban a lombos erdőkben terem, ahol az árnyas erdők szélén, továbbá árkokban mély partú patakok mellékén és utak mentén található. A nadragulya leginkább bükkösökben, főleg a bükkerdők vágásaiban terem tömegesebben. Szereti a meszes talajt és a kövér földet. Helyenként már ritkává vált, mert a szedés által kiirtották. E miatt már mesterségesen termesztik a nadragulyát; pl. Angliában és Amerikában és nálunk is érdemes volna ezen gyógynövény termesztésének felkarolása.

A vadon termő nadragulyát azonban többre becsülik, mint a termesztettet, újabban azonban bebizonyítottnak tartják, hogy a termesztett nadragulyának is ugyanaz a hatása, mint a vadon termőnek. Ezért a véderdőkben, erdei tisztásokon és vágásokban kellene a nadragulyát mesterségesen szaporítani. Magját ősszel kell,elvetni vagy pedig melegágyba vetve, ki kell palántálni, úgy mint a dohányt.

Kertben is termeszthető. Szereti a mélyen porhanyított, homokos, televényben gazdag talajt. Elterjedt egész Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsia északi részén túl, egészen Kaukázusig, általában minden hegyoldalon fekvő erdőségekben, erdőirtásokon, különösen mész és bazalt talajon.

Maszalgos nadragulya hatása:

Maszlagos nadragulyaA nadragulya igen mérgező növény! Az egész növény, de főleg a gyökere és bogyója igen erős mérget tartalmaz, melyet atropinnak neveznek. Ez a méreganyag a legfontosabb és legerősebb hatású orvosságok egyike, melyet szembaj ellen szoktak használni. Az atropin hígított oldatát a szembe csepegtetve a szemet nagyobbá, nyíltabbá teszi és kitágítja a szembogarat (pupillát). Ezen hatásánál fogva igen fontos szerepe van az atropinnak a beteg szem megvizsgálása és megoperálása körül, de a mellett gyógyítólag is hat a szemre. Déli vidéken az asszonyok, főleg az olaszok, kendőző szernek használják a bogyó levét, továbbá a szembe csepegtetik, mert a szemet nyíltabbá és ragyogóbbá teszi. Onnan van a neve “bella donna” azaz “szép asszony”. Bevéve a nadragulya az agyra és az érzékszervekre hat, szédülést, bódulást és kettős látást, mérgezést okoz. Hasonlóan mérgező növényünk a csattanó maszlag és a beléndek!

Hatóanyaga:

Maszlagos nadragulyaAtropin, hyosciamin, szkopolamin, tropán-vázas mérgező alkaloidok, továbbá kevés belladonint tartalmaz.

Ellenméreg:

Mérgezés esetén a megmérgezettnek fejét mossuk meg hideg vízzel, adjunk az illetőnek hánytatót, erős kávét, ecetet vagy citromlevet. (1906)

Nadragulya termesztése:

Az árnyékos, nyirkos erdőket, illetve erdővágásokat kedvelő növény termesztése magvetéssel, vagy tőelosztással történik. A növény térszükséglete 50×60 cm. Egy katasztrális hold betelepítéséhez 500 gr mag, illetve 40.000 palánta szükséges. Egy katasztrális hold terméshozama: 6—8 q levél és 8—10 q gyökér.

Szedése:

A nadragulya keresett árucikket képez(ett). A gyógyászatban a gyökerét és a levelét használ(t)ják, előbbit radix belladonnae, az utóbbit herba vagy folia belladonnae név alatt. Gyűjtése és szárítása alkalmával legyünk óvatosak, mert a nadragulya nagyon mérges növény. Kivált a gyermekekre ügyeljünk, hogy a szép és tetszetős bogyókat meg ne egyék.

A gyökerek gyűjtése végett a hároméves növények gyökerét kell kiásni. Az első két évben u. i. nem érdemes a nadragulyát kiásni, mert meg vékony s a 3-4 éves tövek gyökere leggazdagabb atropinban. Midőn a gyökereket ássuk, mélyen kell leásni, mert néha 1 m-nyire is lehatol a gyökér a földbe. A vastag gyökereket levágva zsákba tömjük és hazaszállítjuk, ellenben a vékonyakat vagy viszszatesszük a földbe vagy pedig elültetjük a nadragulyának szaporítása végett.

Maszlagos nadragulyaA gyökereket tavaszszal vagy július-augusztusban kell kiásni. A kiásott gyökereket a földtől, sártól megtisztítjuk és hosszában felvágjuk több hasábra, hogy könnyebben száradjanak meg. A felvágott gyökereket ponyvára terítve a napon megszárítjuk; napos idő hiányában fűtött helyiségben szárítjuk meg. 4 kg friss gyökérből lesz 1 kg szárított gyökér.

A leveleket a 2—4 éves növényekről szedik. Legjobb a leveleket virágzás idején szedni, de legkivált akkor, mikor a nadragulya már elvirágzó félben van, Egy-egy tövet három ízben is le lehet levelezni. A leveleket tisztán kell szedni és kosárba rakva, hazaszállítjuk, ahol azonnal vékonyan szétteregetjük a padláson vagy árnyas szellős helyen.

Száradás alatt többször meg kell a leveleket forgatni. A levelek szedése és szárítása körül arra legyünk figyelemmel, hogy a szárított levél annál nagyobb értékű, minél tisztábban van szedve és minél világosabb zöld a színe, minél kevesebb nyél és szárrész akad közte. Ha tökéletesen megszáradtak a levelek, akkor gyapjúzsákba tömhetjük őket és szorosan levanjuk azt 6 kg friss levélből lesz 1 kg száraz levél.

Előfordulása
Gyógyhatása
Hatóanyaga
Gyűjtése
Termesztése

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

2021-06-24T10:37:56+00:00 által|
Go to Top