Zsálya - felhasználása, egészségügyi előnyei és mellékhatásai

Zsálya leírása – Salvia officinalis

Régi vagy egyéb ismert nevei: orvosi zsálya, kerti zsálya, patika zsálya, patikai zsálya, kakastaréjfű, sállya, nemes zsálya.

Nagyon erős aromája van, ezért csínján bánjunk vele a konyhában, más fűszerek nem igazán illenek hozzá. Zsíros ételekhez, kacsa, szárnyasok, vadhúsok, bárány, hering, saláta, szószok, túró, burgonya, tészta vagy omlett fűszernövénye. Illata kissé a kámforra emlékeztet, íze enyhén keserű.

Virágai akár a levelei szintén ehetőek, görcsoldó, antibakteriális/antiszeptikus, depresszió ellen, vérzéscsillapító, segíti az emésztést, csökkenti a felfúvódást, hormonháztartást szabályzó hatású.

Népi gyógyászat régi gyógynövénye, száj- és torokgyulladás/torokfájás, erős izzadás, láz esetén is használták. Külsőleg horzsolásokat, kisebb vágott, fertőzött sebeket kezeltek vele.

Termesztés és gyűjtése nem bonyolult.

A cikkben olvasható:

Előfordulása
Hatóanyaga
Gyűjtése és szárítása
Termesztése
Feldolgozása
Teája és gyógyhatása
Felhasználása
Fajtái

Ajakosak – Lamiaceae

A zsálya alacsony, legfeljebb félméter magasságig megnövő illatos  cserje, félcserje. Négyszögletes szárain nyeles levelek átellenesek, hosszas-tojásdadalakúak, hegyesek, szélük csipkézett. Jellemző a leveleire, hogy az erezet az alsó oldalon erősen kiemelkedik s a levelek sűrű bársonyos szőrökkel vannak borítva. Sötétkék színű virágai ajakosak. Ókorban a „halhatatlanság füvének” tartották és az egyik legsokoldalúbb növényként használták fel. Görögök és rómaiak húsok tartósítására használták, de a gyógyászatban is szerepelt. Kígyómarás, epilepszia, bélférgek ellen, de vizelethajtó és menstruációt serkentő szerként egyaránt.

A salvia rendszertani név latin salvere, azaz „jól lenni” kifejezésből származik. Korábban salvia salvatrix, azaz „megmentő zsálya” volt – (azt gondolták, meghosszabbítja az életet).  Középkorban a zsályaleveleket forró parázson egy fedetlen serpenyőbe tették és olyan szobában égették, ahol korábban beteg volt (megtisztították a szoba levegőjét). Észak-amerikai indiánok füstölőt készítettek fehér zsályából, amit tisztító szertartásokon használtak, ha nem volt fehér zsálya, akkor orvosi zsályát használtak helyette. A rómaiak szertartásokhoz kötötték a növény begyűjtését és tudták, hogy a vas sói kémiai reakcióba lépnek a zsálya anyagával, ezért nem használtak a darabolásához acél kést. A „bibliai fertőtlenítőként” is ismert kerti izsópot szintén felhasználták rituális megtisztuláshoz, szent helyek tisztításához vagy a bazsarózsát piros színe miatt füstölőporhoz, mely az egyik legősibb dísz- és gyógynövény.

1688-ban egy 414 oldalas könyv jelent meg Európában, amely kizárólag a zsályát tárgyalta.

Szűz Mária védelmét élvezi, a monda szerint a gyermek Jézussal bujkáló anyát megmentette, elrejtette a katonák elől. Ennek jutalmaként az isteni gyógyító erőt hordozza.

Előfordulása:

A Földközi-tenger vidékén honos (Dalmát tengerpart, Montenegro és Hercegovina meszes, karsztos hegyvidékein ma is tömegesen terem vadon). Őshazája a Balkán-félsziget. Az orvosi zsálya vadon nálunk nem fordul elő, azonban más zsályafajok találhatók. Az orvosi zsálya termesztése hazánkban most van kifejlődésben. (1906)

Begyűjtendő része:

A leveleket gyűjtik be a virágzás előtt a nyári hónapokban, júniustól augusztus végéig. (Gyógynövények gyűjtési naptára)

Hatóanyagai:

Az orvosi zsályának értékes hatóanyaga az illóolaja, mely főképpen a leveleiben van felhalmozva 1,5—2%-ig. Az illóolaj apinen, salven, borneol 8-14%, kámfor és cineol (eukaliptol) 15% vegyületekből van összetéve, valamint mono- és szeszkviterpének, lamiacea-cserzőanyagok pl. rozmarinsav, karnoszol, (abietán típusú diterpének), triterpének pl. urzolsav, fenolglikozidok, flavonoidok, katekincsersav, keserűanyag, savanyú glikozida, gyanta, fumársav, linaol, borneol, tujon 30-50 %, alfa- és béta-tujon, pinén, oleandolsav, oxitriterpénsav, klorogénsav, fitoncida, viasz, nikotinsavamid, nikotinsav, kávésav.

(Flavonoidok, rozmaringsav, diterpének antioxidáns hatásuk van, ami pl. megakadályozza a fogszuvasodást.)

Gyűjtése és szárítása:

A közvetlenül virágzás előtt begyűjtött leveleket árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben, közönséges hőmérséklet mellett szárítják meg. Mesterségesen maximum 40 Celsius fok ajánlott.

Termesztése:

A legcélszerűbb szaporítási módja a magról való palántázás. A magvakat a tavaszi hónapokban palántanevelés céljából elvetik és a kifejlődött palántákat ősszel vagy tavasszal 30-50 cm sortávolságra kiültetik. A kiültetett növényeket télen takarjuk be, mert a nagy hideg iránt érzékenyek. Szaporítják még a zsályát tőosztás, vagy zöld dugványozással, bujtással is. A vetőmagszükséglet kat. holdanként 300 — 400 gr. Termelési hozama kat. holdanként 8—10 q (mázsa) száraz levél.

Ha lehetséges, répa és káposztafélék mellé vessük. A zsálya elriasztja a répalegyeket és a káposztamolyt, viszont vonzza a méheket.

Cserépben a rozmaringgal lehet együtt nevelgetni, jól megférnek egymás mellett. Tavasszal az elhalt ágakat le kell vágni, metszeni, nyáron érdemes visszacsipkedni a csúcshajtásokat, hogy inkább bokrosodjon és ne az égnek nyúljon. A hó által letört ágakat is le kell vágni, hamar újrasarjad.

Ősszel vagy nyár elején levágott hajtások könnyedén eresztenek gyökeret. Harmadik, negyedik évben általában már túl magasra nő, ezért érdemes megfiatalítani a bokrokat. Legegyszerűbb módja a megfiatalításnak, hogy ősszel mulccsal vagy könnyű komposzttal kell betakarni, amit aztán tavasszal el kell távolítani. A bokrot ki kell ásni, észre lehet venni az új ágak gyökérzetét, amit szét kell szedegetni és át kell ültetni.

Magról kelt fiatal növények kezdeti fejlődési szakaszukban nagyon vízigényesek, kedvelik a napos területeket, meszes, középkötött talajt. Futóhomokos, mély fekvésű, agyagos hideg terület termesztésre nem alkalmas.

Az ültetést követő évben, mikor eléri a 15-20 cm-es magasságot, 8-10 cm-re visszavágják a hajtásképződést, hogy az elágazás erőteljesebb legyen.

Feldolgozása és értékesítése:

A zsályaleveleket az illóolajgyártásra használják fel. A belőle előállított oleum salviae zöldessárga színű, jellemző szagú folyadék, melyet a gyógyászatban kiterjedten használnak. Használják azonban magát a zsályalevelet is, úgy a népies gyógyászatban, mint a kozmetikában. A salvia officinalis L. nem tévesztendő össze a Salvia sclarea, skarlát vagy muskotály zsályával, melynek anyanövénye szintén az ajakosak családjába tartozik s virágai hasonlóan kék színűek.

Ez mint mézelőnövény használatos és a gyógyászatban csak elvétve alkalmazzák. Szerzetesek megfigyelték, hogy kizárólag zsálya virágokon gyűjtő méhek méze önmagában is jótékony hatással van a szervezetre. 4kg friss levélből lesz 1kg száraz áru, a szárított zsályának kámforos illata van.

Szárított leveleit légmentesen zárt edényben egy évig, friss leveleit hűtőszekrényben 4-5 napig használhatjuk fel.

Zsálya tea, kivonatok gyógy- mellékhatása:

Köptető, gyomor és belek gázai okozta felfúvódás ellen, nyálkás szekrétum eltávolítására a gyomorból, hörgőkből és a tüdőből. Éjszakai izzadás ellen kitűnő orvosság (főleg klimax idején), lefekvés előtt egy csészényi zsálya tea (anyatej és izzadság-kiválasztás gátló, általában összehúzó hatású) elfogyasztása javasolt. Toroköblögetésre, szájmosásra használt főzete hamar megszünteti a torok és száj gyulladását, fájdalmait, kifekélyesedését.

Lázcsillapító tulajdonságát megfigyelték tengeri malacokon, ösztrogén hatását egereken, aranyhalaknál és egereken a központi idegrendszert gátló és görcsöt okozó hatását. Továbbá egereken E-vitamin aktivitást, macskáknál és kutyáknál vérnyomáscsökkenést, nyulaknál értágítást váltott ki. Vírus-, amőba-, gombaellenes hatást tapasztaltak tenyészetekben/kémcsöves kísérletekben görcsoldó és gyulladásgátló tulajdonságát igazolták. Ezek a gyógyhatásai nagyon hasonlítanak a kakukkfű vírus- és gombaellenes hatásaira.

Régebben izzadásgátló hatása miatt tuberkulózis vagy vegetatív szabályozási zavarokban szenvedőknek adták. Tejkiválasztás csökkentésére, elválasztás megkönnyítésre egyaránt. (Ösztrogénszerű hatása régóta ismert, de nem tisztázott)

Legújabb klinikai megfigyelések szerint az Alzheimer-kórban szenvedőknél a zsálya levelének kivonata 4 hónap után jelentős javulást hozott a kognitív funkciókban. Az agyra, memóriára ható növények között tartják számon.

Fogyókúra esetén evés után fogyasztandó, ezáltal elősegítheti a fogyást. Éhgyomorra történő fogyasztása viszont szemkáprázást okozhat.  Vizes kivonata hidegen fogyasztható.

Csökkenti a koleszterinszintet, tisztítja az érfalak lerakódásait, ezért magas vérnyomást is csökkenti, kialakulását gátolja. Sokat fogyasztva viszont emelni képes. Véren keresztül a májat is tisztítja, regenerálja a felhalmozódott mérgektől. A máj tisztításával az epetermelés is aktivizálódik, pangó, renyhe alulműködő epe „megfiatalodik”, hatékonnyá válik.

Cukorbetegek nagyon körültekintően fogyasszák, ugyanis vércukorszint-csökkentő hatása van! Hasnyálmirigy-működést serkenti!

Közeli rokona a muskotály- vagy skarlátzsálya (s. sclarea), mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az orvosi zsálya, de úgy tűnik nincs mérgező hatása az illóolajának. A levendulalevelű zsálya  (S. lavandulifolia) illóolaja pedig nem tartalmaz ketonokat.

Külsőleg használva:

Aranyérbántalmak ellen ülőfürdőt készítenek belőle, torok- és gyulladásos testrészek öblögetésére/borogatásra (afta, fogíny-, mandulagyulladás), visszér eredetű lábfekélyeknél, ekcémánál, égési sebeknél és pikkelysömörnél is használják. Pakolásként hasznos tífusz, skarlát, kanyaró, himlő esetén.

Fejbőrbe masszírozva a korpásodás és hajhullás ellen, faggyúkiválasztás szabályzó hatása miatt pattanásos bőrre jótékony.

Tanács: ne főzzünk gyógynövényeket alumíniumedényben!

Felhasználása a gasztronómiában:

Olasz, közel-keleti ételek elkészítéséhez is használják, szárított és friss levelek rizottóhoz, sertéshez, szarvashoz, kacsához, szárnyasokhoz, salátához (csípős, tormára emlékeztető íz), olajos halakhoz, burgonyához, répához, babhoz, padlizsánhoz, sütőtökhöz, gombához, májhoz, paradicsomos szószokhoz. Tálalhatjuk köretként, hideg húsos pitékhez, főtt húsokhoz, sajtokhoz, pástétomokhoz, tésztához, hagymához, ízletes/pikáns kocsonyát fűszerezhetünk.

Fűszerként való használata óvatosságot igényel, figyelni kell, hogy ne nyomjon el más ízeket. Fogyasztható még frissítő italként/teaként. Zúzott zsálya levél megsütve olvasztott vajjal báránycombra kitűnő fűszerezés. Lazachoz és pulykához kitűnői genovai mártás készíthető belőle, sült kacsa egyik fontos alap fűszere.

Egyes fajtáit használják még kandírozott édességekben, zselében, gyümölcslevek/limonádék és tonikok ízesítéséhez, valamint kenyerekhez. Fűszerkeverékek és ízesítőszerek alkotóeleme.

A „Négy tolvaj ecetjének” és a Svédcsepp egyik összetevője is volt.

Orvosi zsálya fajtái:

A zsályának több, mint 900 fajtája létezik, eltérő levélformák, színek és illatok jellemzik a fajt pl. tarka, bordó, csíkos, ananászillatú, spanyol, görög, azték, mandarin, berggarten, albiflora, aurea, icterina, kew gold stb. Egyik faja az inkák szent növénye, egy másik a mexikói indiánok varázsnövénye. Érzékcsalódást keltő anyagai miatt ott a „látnokok virágának” nevezik. A hiedelem szerint a természetfeletti világba segít bepillantani.

• Sárgatarka orvosi zsálya
• Kerek levelű orvosi zsálya
• Fehér virágú orvosi zsálya
• Tricolor orvosi zsálya

Szoptató, várandós nőknek és alacsony vérnyomásúaknak nem javasolt! Hígítatlan formában veszélyes a magzatra és kisgyermekekre! Illóolajának belső használata tilos! Magas tujon (idegméreg) tartalma mérgezési tüneteket okozhat! – szapora szívverés, szédülés, epilepsziális rohamok, forróság. Teájának hosszadalmas/túlzott fogyasztása méreganyagok felhalmozódásához vezethet a szervezetben!

„Aki örökké akar élni, májusban kell annak zsályát enni”, Arab közmondás

„Szolgálja az orvost, a szakácsot, a konyhát és a pincét, a szegényt és a gazdagot”, (Német herbalista 1550 körül)

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Alexandra, Fűszerek kézikönyve, ISBN:978 963 297 917 5
Alexandra, Gyógnövények kézikönyve, ISBN:978 963 297 946 5
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Andreas Wacker, Gyógynövények a homeopátiában, ISBN:978 963 7268 71 7
Barbara és Peter Theiss, Erdők, mezők, patikája, ISBN:963 85035 0 5
Beh Mariann, A kert konyhája, ISBN:978 615 5417 41 2
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Bernáth Jenő-Németh Éva, Gyógy- és fűszernövények gyűjtése, termesztése és felhasználása ISBN:978 963 286 493 8
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 228
Caroline Holmes, Kerti fűszernövények, ISBN:978 963 09 8272 6
Dr. Isépy István, Gyógynövények, ISBN:963 11 6369 5
Dr. Michael A. Weiner, Gyógynövény Biblia, ISBN: 963 7495 29
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Dr.Kolos Ede-Kolosné Pethes Edit, Hazai gyógynövényeink
Dr.Oláh Andor, Biogyógyszerek a gyógyító növények, ISBN:963 232 073 5
Earl Mindell, Gyógyfüvek bibilája, ISBN:963 7495 77 0
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Gyógyító növények – Jethro Kloss, ISBN:978-963-689-351-134
Házi füveskönyv – Vicky Chown&Kim Walker, ISBN:978-963-433-225-62
Herbárium – Dr.Kmeth Sándor, ISBN:-978-615-80075-2-118
Inczefi Lajos, Fűszernövényeink és fűszerkészítés, ISBN:963 231 974 5
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Járainé-Regéczy, Fűszernövények, ISBN:963 11 2125 9
Kim Hurst, A természet kincsei, gyógynövények, ISBN:978 963 248 253 8
Ladocsi Teréz, Fűszerkalauz, ISBN:963 234 454 5
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Michael Castleman, Gyógynövény enciklopédia, ISBN: 963 583 051 101
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Reader’s Digest, Fűszerek és gyógynövények nagykönyve, ISBN:978 963 289 055 5
Romváry Vilmos, Fűszerek könyve, ISBN:963 9268 63 1
Varró Aladár Béla, Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása, ISBN:963 9125 45 8
Wikipédia