Kerti izsóp - Hyssopus officinalis

Kerti izsóp – Hyssopus officinalis

Kerti izsóp leírása:

(Régies vagy egyéb ismert nevei: izsóp, izsópfű, őszbogáncs)

Hyssopus officinalis L.

Ajakosak – Labiatae

Az izsóp félmétertől-háromnegyedméter magasságig megnövő, erősen elágazó félig örökzöld évelő növény. Keresztben átellenes levelei lándzsásak és ép szélűek, virágai kék, piros és fehér színben váltakoznak, füzért alkotva álörvökben állnak, július-augusztusban nyílnak, termése makkocska. Gyökere többfejű, erősen elágazó, mélyre hatoló karógyökér.

Több, mint 500 éve termesztik gyógynövényként, a törökök hideg italának a szorbetnek (sörbet) adott sajátos aromát, Chartreuse likőr nyersanyaga, amit eredetileg bencés szerzetesek készítettek. Kolostorok, várkertek gyógy- és dísznövénye volt (Magyarországon a bencés kolostorkertekben). Közép-Európába a X. században a Benedek-rendi szerzetesek hozták.

Nevét a héber esolh-ból származtatják, ami azt jelenti, hogy “keserűfű”.

A zsidóság szent növénye volt az ókorban, a papok istentisztelet vagy egyéb más helyek tisztítására használták vagy rituális megtisztuláshoz, ezt a rituálét a görög papok is adoptálták. Régen izsópot adtak a rituális megtisztuláshoz és a leprás betegek fürdővizéhez, utóbbi eset az izsóp levelein tenyésző penicilintermelő penészgombának köszönheti jótékony hatását (ami utólag kiderült, hogy alaptalanul).

Dioszkridész, az orvos teáját zihálásra, borogatását és bedörzsölését légszomjra, aromaanyagait pedig az orr- és mellüreg pangáscsökkentésére javasolta betegeinek.

Hildegard azt írta az izsópról, hogy “tisztítja a tüdőt”, szomorúság és depresszió kezelésére használta. Hajdan a leprás betegek fürdőjéhez is izsópot adtak.

A cikk további részében:

Előfordulása
Begyűjtendő része
Hatóanyaga
Izsóp tea hatása – receptek
Termesztése
Feldolgozása és értékesítése

Előfordulása:

A Földközi-tenger vidékén honos; nálunk és külföldön sok helyütt mint mézelő és illóolaj tartalmú növényt kertekben termesztik, Nyugat-Ázsiában, Közel-Keleten, még Kínában is őshonos.

Begyűjtendő része:

Az izsópnak virágzó ágrészeit gyűjtik be. A kereskedelembe herba hyssopi vagy herba sumitates néven kerül.

Hatóanyaga:

Illóolaj, amelyből a virágos szárrész körülbelül 0,3-1%, glikozidát, cseranyagot, (diterpén) keserűanyagot, festéket, gyantát, cukrot tartalmaz. Ezen kívül a növény fellandrént, borneolt, limonént, tujon, geraniol, esztragolt, mircént, kariofillént, alfa- és bétapinéneket, kamfént, keton, marrubiin (nyákoldó), izopinokanfon, 50% pinokamfont, szeszkviterpén-alkoholt, diozmint, hissopint, flavonoidokat, kávé-, rozmaring- és urolsavat és C-vitamint tartalmaz.

Izsóp tea hatása:

Köhögéscsillapító, szélhajtó, izzadást gátló, étvágyjavító, vérnyomásemelő, asztmás, görcsös és hörghurutos panaszokra jótékony, hangszálak polipos elváltozások kezelésére használták.  Mindenféle láz esetén hatásos. Görcsoldása enyhíti a gyomorfájdalmat, gombaölő, féreghajtó hatása is van.

Vérben lévő fertőzéseket, vírusokat, amőbákat, baktériumokat és egyéb élősködőket elpusztítja, mert antibakteriális és vírusölő és roboráló hatása van. Külsőleg alkalmazva, az izzadást szabályozza. Illóolaját a likőriparban, külsőleg sérülések, zúzódások, hegek kezelésénél alkalmazzák.

Virágos hajtásának előírás szerinti alkalmazásának mellékhatása nem ismert. Nemrég fedezték fel, hogy az izsóp allergiaellenes hatású, az allergikus reakciókat megszüntethetik, teája nyugtatólag hat az idegrendszerre és oldja a szorongást.

Növényi dohányként is felhasználták az Újvilágba költöző telepesek, magukkal vitték gyógyászati célokból, teakészítésre. Nehéz ételekhez használták fűszerezéssel, hogy az emésztést megkönnyítsék.

A régiek szerint szabályozhatja a menstruációs ciklust, ha az a stressz és idegesség miatt rendszertelen.

Jól kiegészítik egymást az illatos mirhafűvel párolt gyümölcsökben, gyümölcspitékben (őszibarack- vagy sárgabarackkompótban).

Kanadában arra mutatnak, hogy az izsóp értékes antivirális szer lehet sok HIV- fertőzöttnek, régebben herpesz ellen is használták hatását felerősítve benedekfűvel.

Receptek:

Borogatáshoz 0,5 liter forró vízhez 30 gr szárított növényt 15 percig hagyjunk ázni, majd tiszta ruhát belemártva tegyük a herpeszes felületre. (nemi szervi és ajakherpeszre, visszatérő fertőzésekre ajánlott)

Teáját ajánlott 2 teáskanál  száraz növényt egy csészényi forró vízben áztatni 10 percig. Naponta legfeljebb 3 csészével igyunk belőle.  Az íze erős és kámforos illata van, mézet vagy citromot tehetünk bele vagy más teával elegyíthetjük.

Aki a tinktúrát jobban kedveli, naponta háromszor egy teáskanálnyit használjon. Kétéves kor alatti gyerekeknek ne adjunk belőle! 65 éves kor felett és nagyobb gyermekeknél pedig enyhébb készítményeket használjunk. Erősebbet csakis szükség esetén.

Az izsóp termesztése:

Az izsóp talajban nem igényes (futóhomokos, vízállásos talajt nem szereti), azonban legjobban kedveli a kötött és napos fekvésű, meszes vagy lúgos talajt. Szaporítása történhetik magról, tőosztás vagy dugványozás által. A termesztés módja megegyezik a citromfű termesztésével, a visszametszést meghálálja. Termelési hozam kat. holdanként 8—10 q (mázsa) száraz leveles szár.

Magját áprilisban 50-60 cm sortávolságban szükséges vetni. Virágos hajtásait júliusban, sarjúhajtásait augusztus-szeptemberben gyűjtik. A szárított növényről a levelek könnyen leperegnek, ezért óvatosan kell bánni vele. Ha sövényt szeretnénk belőle növeszteni, mint akár a levendulából, akkor elég 30 cm-es távolságra ültetni a magvakat, a gondozott izsóp ugyanolyan szép sűrű sövényt ad, mint a levenduláé.

A magvakat kora tavasszal üveg alá vessük, 15-21 Celsius szükséges a csírázáshoz. Fagyérzékeny, érdemes védeni a hidegtől, cserépben is könnyen nevelhető. Csírázáshoz az első vágás után több nedvességet kíván.

Ha szeretnénk megelőzni, hogy fölöslegesen nyúrguljon, akkor virágzás után és tavasszal érdemes visszavágni.

Gyűjtése és szárítása teljesen úgy történik mint a citromfűé, évente kétszer aratható, Rák- és Oroszlán-telihold időszakában a legjobb. A káposztafélékről elriasztja a répalepkéket, vonzza a rovarokat (káposztalepkéket is), méheket, lisztharmat károsíthatja. Ha káposzták közé ültetjük, akkor magához vonzza a káposztalepkéket.

Változatai:

Alba, melynek fehér virága van és a Rosea, melynek rózsaszín. Ezeknek a szárított leveleiből és virágaiból hörghurut és torokfájás elleni teát szoktak készíteni. Aistatus a sziklakerti változata, melynek liláskék virága van és törpenövény.

Össze lehet keverni egyéb fajokkal, mint például ssikroka (gratiola officinalis) és más egyéb Agastache fajjal, mert ezeket is izsópnak nevezik.

Feldolgozása és értékesítés:

A föld feletti szárrészt a levelekkel együtt kaszával vagy sarlóval learatják és a leveleket a friss növényről lefosztják, azután árnyékos, szellős helyen megszárítják. Tárolhatjuk fagyasztással is, de szinte egész évben frissen szedhető. A szárított növényt érdemes jól záródó, nem fém edényben tárolni hűvös, száraz helyen. Enyhén kesernyés, mentához hasonló ízű izsóplevél pástétomok, vadas ételek, húspácok, zöldséglevesek, saláták, húsételek kiváló fűszere.

Az olaja több országban betiltott, mert rohamokat okozhat (keton tartalma miatt). Magas jódtartalma miatt, pajzsmirigy és szívproblémákkal küzdőknek óvatossággal kell használniuk.  Gyermekek, várandósok (magzatra mérgező pinokanfon) és szoptatás idején nem szabad fogyasztani! Szájszárazság és heveny belszervi gyulladás esetében sem javasolt a fogyasztása!

Illóolaját nem szabad belsőleg használni, mert idegméreg!

“Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.” Zsoltárok könyve 51:9

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Reader’s Digest, Fűszerek és gyógynövények nagykönyve, ISBN:978 963 289 055 5
Kim Hurst, A természet kincsei, gyógynövények, ISBN:978 963 248 253 8
Caroline Holmes, Kerti fűszernövények, ISBN:978 963 09 8272 6
Beh Mariann, A kert konyhája, ISBN:978 615 5417 41 2
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Earl Mindell, Gyógyfüvek bibilája, ISBN:963 7495 77 0
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Ladocsi Teréz, Fűszerkalauz, ISBN:963 234 454 5
Varró Aladár Béla, Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása, ISBN:963 9125 45 8
Járainé-Regéczy, Fűszernövények, ISBN:963 11 2125 9
Romváry Vilmos, Fűszerek könyve, ISBN:963 9268 63 1
Inczefi Lajos, Fűszernövényeink és fűszerkészítés, ISBN:963 231 974 5
Herbárium – Dr.Kmeth Sándor, ISBN:-978-615-80075-2-55
Gyógyító növények – Jethro Kloss, ISBN:978-963-689-351-75
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Michael Castleman, Gyógynövény enciklopédia, ISBN: 963 583 051 41
Fűszernövények búvárzsebkönyv
Stefania Del Principe – Luigi Mondo, Illóolajok

2021-02-17T18:49:10+00:00 által|
Go to Top