Fekete üröm – Artemisia vulgaris L.

Fekete üröm leírása:

Artemisia vulgaris L.

Régies vagy egyéb ismert nevei: anyafű, féregmag, füvekanyja, kálomista-tapló, mátrafű, szent János füve vagy öve, veresüröm, ürömfű, taplóüröm, mátrafű, tapló

Fészkesek — Asteracea

A fekete üröm 80—200 cm magas évelő növény, vöröses szára erőteljes, egyenes, elágazó, csíkolt.  Levelei szárnyasán hasogatottak, szeleteik lándzsásak, felül lapjuk sötétzöldek, fényesek. Alsó levelei hosszúnyelűek, oldalágai feketés-barnás színűek. Fészkei gazdag virágúak, dús füzérben bugát képeznek, a szár felső részén. A fészekpikkelyek külseje molyhos, a vacok csupasz, a virágok színe sárgás, június-júliusban nyilnak. Termése hosszúkás, 1,5-2 mm, kissé görbült, barnás-szürke színű csupasz kaszat. Csírázóképességét akár 3-4 évig is megőrzi. Rendkívül igénytelen növény, kedveli a meszes, középkötött, száraz területeket. Termesztésével Németországban foglalkoztak jelentősebben.

Nemzetsége körülbelül 300 fajt foglal magába, sokszor összetévesztik a fehér ürömmel.

Előfordul:

Keleten, Ázsiában, Európában és Észak-Afrikában, főleg a meg nem munkált területeken fordul elő. igazi kozmopolita faj. Hazánkban utak szélén, parlagokon, munkált talajon, erdőszéleken, kerítések, utak mentén, televényes helyeken, úgyszólván az egész ország területén található. A világ szárazföldi és mediterrán éghajlató területein megtalálható egészen az 1600 méteres magasságig. Egyes források szerint Oroszországból származik.

Begyűjtendő része:

Leveles virágos szára, virágzó hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét kell gyűjteni. Beszáradási aránya: 4:1. Július-augusztus hónapok között virágzó növény föld feletti része gyűjtendő, melyet szárítás alkalmával a nap tüzének kitenni nem szabad. Mivel hamar elveszti értékes hatóanyagait, ezért érdemes évente frisset gyűjteni. Kertekben vagy nedvesebb helyen fejlődő virágoknak kisebb a gyógyhatása, mint a szárazabb területeken növő egyedeknél.

Szeszkviterpén-laktonok miatt, érintése bőrallergiát, bőrgyulladást, kötőhártya-gyulladást okozhat!

Drogja:

Artemisiae herba: leveles, virágos szár.

Artemisiae radix (korábban): gyökere (illóolaj, inulin, cseranyag, gyanta

A VII. Magyar Gyógyszerkönyben már nem hivatalosak a drogjai.

Hatóanyaga:

Inulin, mézga, gumi és cserzősav, kevés illóolaj, keserűanyagok, szeszkviterpén-laktonok, rutin, antioxidáns flavonoidok, 1,8-cineol, tujon, kumarin, fitoszterolok. Illóolaja eukaliptolban és terpén-alkoholokban gazdag.

Gyógyhatása:

Teáját az alábbi betegségek esetében használják:

• étvágyjavító
• epeműködést serkentő
• bélféregűző (élősködők, parazitaellenes)
• görcscsillapító
• idegerősítő
• erősítőként fogyasztották (gyökerét), de epilepszia és hisztéria ellen is
• emésztési zavarok (görcsös hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés)
• menstruációs fájdalmak
• kólika
• zsírmáj
• influenza
• láz
• megfázás
• szédülés
• buffadás
• magas koleszterin
• magas vérnyomás
• csíraölő
• hurutcsökkentő
• gyomorsavszint emelő (nyál- és gyomorsav termelődését erőteljesebben szabályozza, mint a fehér üröm)
• depresszió (levertség)
• szétszórtság
• aggodalom
• vesehomok, vesekő
• köszvény
• reuma (fürdőben használva)
• placenta kilökését, szülést megindító növény
• levelek forrázata serkentheti az agyi aktivitást

Szélsőséges mértékben használva mérgező, idegrendszeri problémákhoz vezet! Terhesség esetében (vetélést okozhat), gyermekeknek, nyombélfekélyeseknek a fogyasztása tilos! Gyomor- vagy nyombélfekélyeseknek ürömtartalmú gyomorkeserű fogyasztása tilos!

Az A. Capillaris és az A. Princeps a keleti kutatások szerint tumorellenes aktivitást mutatnak.

Használata a konyhában:

A fekete üröm a XVIII. században legalább annyira kedvelt fűszernövény volt a konyhában, mint manapság a petrezselyem.

• Régebben a majoranna pótszereként, pótfűszereként használták, liba, birka, vaddisznó és kacshús fűszereként
• Ideális halételekhez (makrélát és az angolát is könnyen emészthetővé teszi)
• Zsíros húsokhoz, egytálételekhez, sültekhez
• Levesekben, hüvelyes zöldségekhez
• Káposzta mellé dícsérik
• Gombaételek fűszereként, hússaláták, hidegkonyhai készítményekhez
• Kesernyés íze miatt korábban komló helyett használták sörökben
• Gyomorkeserűk egyik alkótóeleme
• Alkoholmentes italokban
• Kínában rizsételek fűszerezéséhez használták

Felhasználása:

Emésztési zavarok, élősködők ellen:

• Tea: 1 evőkanál szárított növényt 1,5- 2 dl forró vízben 5-10 percig áztatva. Napi adag: 1-2 csésze.
• Por: naponta 2-4 gr.
• Tinktúra: 30 csepp egy pohár vízben. Napi adag: 3 alkalom.

Menstruációs fájdalmak esetében:

• Tea: naponta 1-2 csészével, 8-10 napon keresztül. (púpozott teáskanálnyi drogot, egy csésze forróvízben 20 percig áztatva – napi 1-3 csésze)
• Gyógybor (ürmösbor): 20 gr növény 1 liter fehérborban 10 napig áztatva. Napi adag: 2 pohárral. (menstruáció előtt 8 napon át)

Feldolgozása és értékesítése:

A népies gyógyászatban és különleges teakeverékek előállításához használják, szárítása vékony rétegben, szellős és árnyékos helyen.

Történelme:

Artemis istennő (gyógynövények istennője) növényeként védő szerepet tulajdonítottak neki (artemisia – „Artemisz növénye”), álom, álmodozás, lelkierő szimbólumának tartották. Nevének származása elképzelhető, hogy a felhasználásával függ össze, mert női természetű panaszokra használták.

Ókorban azt feltételezték, ha a lábhoz kötözik vagy cipőbe teszik, akkor megóv a fáradtságtól és nagyobb lesz az ellenállóképességük, leginkább a római katonák körében terjedt ez a hit.

Kelták és a germánok az ágyékukra fektették az üröm vesszőket napforduló ünnepén.

Artemisia annua – egynyári üröm már 2000 éve ismert mocsárláz elleni hatásáról. Ma ebből a növényből is vonják ki a mocsárláz elleni gyógykészítmények alapanyagát a szeszkviterpén-laktont.

Démonűzésre, ártó erők távoltartására használták, középkori neve szerint boszorkányseprű. Segédeszköznek gondolták kivonatait, mely az „égbe repüléshez”, dimenzióváltáshoz, látásmód megváltoztatásához szükséges. Fekete üröm párnába töltése elűzte a démonokat, rémálmokat. Ürmös talizmán megvédi viselőjét, otthonát az ártó erőktől. (Magas esszenciális olajtartalma elűzi a molyokat, rovarokat) Szent Iván ünnepén, június 24-én szedett fekete üröm csokor amulettként szolgálhat, mely véd a szemmel versé ellen.

Kolostorokertekben elmaradthatatlan növény volt, állatgyógyászatban étvágyhozót és féregűzőt készítettek belőle.

„Az ördög nem kedvelte a fekete ürmöt – s messze kerülte azokat a házakat, amelyek bejáratára fekete üröm gyökeret akasztottak.”

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Herbárium – Dr.Kmeth Sándor, ISBN:-978-615-80075-2-112
Házi füveskönyv – Vicky Chown&Kim Walker, ISBN:978-963-433-225-7
Alexandra, Gyógnövények kézikönyve, ISBN:978 963 297 946 5
Gyógyító növények – Jethro Kloss, ISBN:978-963-689-351-18
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 86
Alexandra, Fűszerek kézikönyve, ISBN:978 963 297 917 5
Molnárné Juhász Ágnes, Gyógyteák könyve, ISBN:978-963-278-477-21
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Dr.Kolos Ede-Kolosné Pethes Edit, Hazai gyógynövényeink
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Ladocsi Teréz, Fűszerkalauz, ISBN:963 234 454 5
Varró Aladár Béla, Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása, ISBN:963 9125 45 8
Romváry Vilmos, Fűszerek könyve, ISBN:963 9268 63 1
Inczefi Lajos, Fűszernövényeink és fűszerkészítés, ISBN:963 231 974 5
Varró Aladár Béla,Gyógynövények gyógyhatásai, ISBN:963-9117-02-231