Búzavirág - Centaurea cyanus L.

Búzavirág – Centaurea cyanus L.

Búzavirág legfőbb jellemzői és gyógyhatása:

Centaurea cyanus L.

Eredeti hazája a Földközi-tenger keleti partvidéke, de a világon bárhol előfordulhat. (Tutanhamon sírjában is találtak) Dohányosok szárított dohányhoz hozzákeverték “füstölővirágkeverék”.

Húgyhajtó-szernek, hólyaggyulladás, étvágyjavító, görcsoldó, emésztést javító, erősítő-vértisztító, reuma ellenei teák keverékének alkotórészét képzi. Régebben forrázatát külsőleg, szemgyulladás (kötőhártya-gyulladás) borogatására használták vagy toroköblögetésre, enyhén antibiotikus hatása miatt.

Termesztése egyszerű, áprilisban magvetéssel történik (a friss trágyázás elölheti), szedése napos időben ajánlatos, mikor az egész virág teljesen kinyílt.

A cikkben részletesebben olvasható:

Búzavirág jellemzői
Előfordulása
Gyógyhatása
Hatóanyagai
Termesztése
Gyűjtése

(Régebbi nevei: dödike, égi virág, kékvirág, sukkolat, sukolat, vadpézsma, vetési csükküllő, gabonavirág, kék búzavirág, vetési búzavirág, imolya, kék konkoly, zsukollat, cianózis, hajféreg, agglegénygomb)

Fészkesek – Compositae

A búzavirág egy- és kétnyári növény, mag útján szaporodik. Szára 30-60 cm magas és dúsan elágazik. Levelei váltakozva állnak a száron, nyeletlenek, keskenyek, hosszúkásak, szálasak. A szár tetején állnak a virágok, rendesen minden ág végén van egy-egy virágfejecske. A virágok ugyanis aprók és sűrű fejecskévé csoportosulnak. A fejecskét kívül apró pikkelylevelek veszik körül, melyek sűrűn borítják egymást, mint a háztetőn a zsindelyek; száraz, hártyás

Centaurea cyanus

Búzavirág

alkotásúak és feketés színű, fésűsen cafrangos szélűek. A murvákon belül állnak az egyes apró kék virágok. Virág kétféle van minden fejecskében, úgymint a fejecske közepében fel nem tűnő, vöröses-lila színű kis csöves alkotásé termővirágok, míg a fejecske szélén nagyobb, égszínkék, szép színű, de meddő virágok állnak körben. A szélén álló nagyobb és szebb virágok magot nem hoznak és csak arra valók, hogy a búzavirág fejecskéjét szembetűnővé tegyék, élénk színükkel oda csalogassák a rovarokat, melyek a fejecske közepén álló, fel nem tűnő, de termő virágok megtermékenyítését és magkötését közvetítik. A búzavirág május, június és július hónapban, elvétve még augusztusban is virágzik. Vetett növények később is virágozhatnak. Néhány fajtája eltérő színben pompázik például rózsaszín, bíbor vagy levendula.

Centaurea cyanus

Búzavirág

Előfordulása:

A búzavirág a vetések közt igen elterjedt gyom, főleg a kalászosok között gyakori (búza- és rozsvetésekben). A búzavirág a rozs termesztésével terjedt el nálunk. Amerikai, ázsiai művelt talajon éppúgy előfordul, mint Európában. Dél-európai származású növény, de a világban bárhol előfordulhat. A vegyszeres termesztés miatt, egyre ritkábban megtalálható faj. Állítólag Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában is találtak maradványaiból.

Búzavirág gyógyhatása, használata:

Régebben a búzavirágot húgyhajtó-szernek, hólyaggyulladás ellen használták, ma azonban már nem szerepel a gyógyászatban. Szárított virágait azonban mindannak dacára veszik (vették) a gyógyfűkereskedők. A szépen szárított és kék színüket megtartott búzavirágokat flores cyani név alatt keresik a gyógyszerészek, mert a füstölésre használt port (“füstölővirágkervék” alkotórésze is volt) díszítésére használják. (Dohányosok a szárított dohánylevélhez is keverték)

Étvágyjavító, görcsoldó, emésztést javító, erősítő-vértisztító, reuma ellenei teák keverékének alkotórészét képzi (képezte). Régebben forrázatát külsőleg, szemgyulladás (kötőhártya-gyulladás) borogatására használták vagy toroköblögetésre, enyhén antibiotikus hatása miatt. Főzete jó hatással van a bőrre, hajra (kozmetikában felhasználják), de a szívre is, mert enyhe szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő (főleg a sziromlevélből készült tea). Epe- és májbetegség, bronchitis, köhögés és láz, reuma, polyarthritis, nephrosonephritis ellen is itták teáját.

Infúziók, szirupok, gyógyszerek előállításához is felhasználják.

Cianid összetevői miatt ne használják:

  • terhesség (károsíthatja a magzatot/koraszülést okozhat) alatt
  • szoptatás alatt
  • akinek intoleranciája van a hatóanyagaival szemben
  • méh vérzés vagy menstruációs panaszok ellen

Virága enyhén mérgező, antibiotikus és frissítő hatású, ízük édes, fokozza a vér koagulációját. (Friss virágát egyesek salátákban fogyasztják vagy levesekben, köretekre és desszertekre)

Flora istennő kedvenc virága volt, Chironról egy kentauról kapta a nemzetségnevet. Ő volt az, aki megtanította az embereket a gyógynövényekkel való gyógyításra. Franciaországban a fegyverszünet emléknapjának szimbóluma, Németország és Észtország egyik jelképe is. Agglegények kabátjukba tűzve jelezték, hogy még szabadok, innen is van az egyik neve: “Agglegénygomb”.

Búzavirág

Búzavirág

Hatóanyagai:

Alkaloidok, tanninok, A- és C-vitamin, eszenciális olajak, ásványi sók, fenolok, knicin (keserűanyag), cichoringlikozida, cseranyagot, flavenok, flavonoidok, antocianinok – antioxidáns elemek és a virágok glikozidokat tartalmaznak. Cianid- összetevők antociánok, centaurocianin – . Legfontosabb a színanyaga, melynek alkalmazását köszönheti.

Termesztése:

Szaporítása magról történik, április hónapban, de a frissen trágyázott föld “megégetheti”, ezért közvetlen trágyázás után nem ajánlott a vetése, akár ősszel is elszórhatjuk a magokat (szabadföldbe). Magvai évekig képes megőrizni csírázóképességüket a talajban. A szárazságot jól tűri, napos, de inkább szélvédettebb, valamint tápanyagban gazdag talajt (agyagos-homokos) kedveli, aminek jó a vízelvezető képessége, sok nedvesség esetén könnyen rothad.

Vetési mélység: 25 cm

Nem viseli jól az átültetést.

Nemesített változatai színben eltérhetnek (rózsaszín, lila, fehér) és teltebb virággal rendelkeznek.

A felhasználandó mennyiséget bőven fedezi a vadontermő mennyiség és ezért termesztése feleslegessé válik (~1906).

Szedése:

A búzavirág szép égszínkék virágait akkor kell szedni, mikor éppen csakhogy kinyíltak, mert a régebb idő óta kinyíltak szárítás alatt hamar elvesztik szép kék színüket, ezzel pedig oda lesz az értékük is. Künn a mezőn az egész fejeket levágjuk vagy letépjük, kosárba téve, hazaszállítjuk (ajánlatos a fészekből kicsipegetve gyűjteni). Otthon azután gondosan letépjük a fejecskék szélén álló kék színű virágokat (pártákat), ponyvára terítjük és megszárítjuk, míg a búzavirág fejecskéjének többi részeit eldobjuk.
A szárításnál arra kell ügyelni, hogy csakis a fejecske szélén álló nagyobb pártájú, szép égszínkék, meddő virágok pártáját szárítsuk meg, nem pedig az egész fejeket, sem a fejecske közepén álló kisebb virágokat, sem a fészket körülvevő murvákat.
A külön kitépett szép kék színű virágokat gyorsan és óvatosan meg kell szárítani, hogy kék színüket megtartsák. Legjobb a virágokat a szobában a kályha mellett, vagy a szárító kamarában megszárítani, mert így még leginkább megtartják színüket. Napfényen nem szabad szárítani, mert könnyen kifakulnak! A megszáradt virágokat gondosan csomagoljuk papirossal kibélelt ládába vagy skatulyába.

5 kg frissen gyűjtött virágból lesz 1 kg drog.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Rápóti-Romváry, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0

Kim Hurst, A természet kincsei, ISBN:978 963 248 253 8

Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9

Beh Mariann, A kert konyhája, ISBN:978 615 5417 41 2

Babulka Péter, Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket, ISBN:963 9237 66 3

Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata

Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9

Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1

Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 40

 

2021-04-06T18:15:49+00:00 által|
Go to Top