Sárga tárnics – Gentiana lutea

Sárga tárnics előfordulása, gyógyhatása, szedése stb.

Gentiana lutea L.

(Régi vagy más ismert nevei: tárnics, keserűgyökér, encziána, kígyófű, gentiuszfű)

Tárnicsfélék – Gentianaceae

A sárga tárnics évelő növény. Az első évben csak négy tőállású; egymással kettesével szemben álló levelet hajt, a második évben 3—4 tőállású, átellenes levélpárt hoz létre, csak a harmadik évtől kezdve, de sokszor csak 10—20 év múlva hoz virágot, addig csak dús levélszárakat hajt. A már jól kifejlett és virágba hajtó példányok töve, vagyis földben lévő szára, mely évről-évre kitelel, húsos és karvastagságot is elérhet, amennyiben 10 cm vastag is lehet. Kívül sárga vagy barnás-vörös, belül vörös vagy narancsszínű. Belőle indulnak ki a gyéren elágazó gyökerek és 1 m.-nyire is lehatolnak a földbe. A gyökerek kívül sárgás-szürkék, belsejök pedig fehér.

A virágos tő szára mereven felálló, nem ágazik el, kopasz, belül üres, 60-120 cm magas és 1-2 cm vastag. Levelei a szár tövén sűrű levélcsomót képeznek, felfelé azonban a szár megnyúlása folytán ritkábban állnak; átellenesek t.i. kettő-kettő szemben áll egymással. A tőállású levelek 20-30 cm hosszúak, 12-15 cm szélesek, ellipszis-alakúak, hegyesek, ép élűek, tövük rövid nyélbe keskenyedő. Az alsó levelek tőrésze hatalmas hüvelyt képez. A felső levelek fokozatosan kisebbednek nyeletlenek, kissé szárölelők, redőzöttek, tojásalakúak és hegyesebbek, mint a tőállásúak. A levél felső lapja sötétzöld, visszája hamvas-kékes zöld, rövidnyelűek és a szár tetején sűrű köröket képeznek a felső levelek hónaljában. A virágnak pártája sárga színű, kerékidomú, alsó része rövid csövet képez, felső része 5—6 hasábú; az egyes hasábjai lándzsásak, hegyesek. A tárnics július—augusztusban virágzik.

Előfordulása:

A sárga tárnics havasi növény és elég ritkán található. Főleg az Alpokban terem, hazánkban csakis a máramarosi és az erdélyi havasok szikláin és szakadékaiban található.
A sárga tárnicson kívül más tárnicsfaj is értékesíthető, de ezek közül hazánkban legfeljebb a pontozott tárnics található, ellenben az Alpokban még a bíborszínű és a pannoniai tárnicsot is szedik. A pontozott tárnics (gentiana punctata L.) pártája világos sárga, de feketés bíborszínű pontokkal van ékesítve; kelyhe nincs felhasítva, hanem egyenletesen fogazott; egyébként hasonlít a sárga tárnicshoz. Júliustól szep-temberig virágzik. Hazánban a tátrai és az erdélyi havasok sziklás helyein található. A Magas-Tátrában a felső erdőövtől a törpefenyőövön át a legmagasabb övig (2000 m.-ig) el van terjedve.

A Sárga tárnics gyógyhatása:

A tárnics-fajok, de leginkább a sárga tárnics földalatti szára és gyökere radix gentianae rubrae név alatt szerepel a gyógyászatban. A tárnicsgyökér kellemetlen szagú és roppant keserű ízű. A tárnicsgyökér az elsőrangú keserű gyomorerősítő orvosságok sorában foglal helyet. Nagyon kitűnő erősítő, gyomorjavító és étvágygerjesztő hatása van és ezért kivonatot és tinkturát (extractum et tinctura gentianae), valamint port is készítenek belőle. Az alpesi lakók a friss tárnicsgyökérből sárga színű keserű pálinkát készítenek (encziánital) melyet a havasokra készülő túristák és zergevadászok előszeretettel isznak. Gyökere u. i. nem tartalmaz keményítőt, hanem erjeszthető czukrot. A gyökér vizes oldatát erjedni hagyják és azután lepárolják.

A tárnicsgyökér igen keresett czikk, gyűjtése és szárítása jövedelmező. Miután azonban a sárga tárnics ritka növény s a gyűjtés folytán még ritkábbá lett, azért nagyon érdemes a mesterséges szaporítása és termesztése. Gyűjtés alkalmával a vékony szárakat és gyökereket fektessük vissza a földbe, hogy a tárnics újra kihajthasson. A Sárga tárnics magról szaporítandó, melyet fél árnyékban homokos televényföldből vagy hangaföldből készült ágyásra felületesen elvetünk és lenyomkodunk. Az ágyást mohával fedjük be és gyakran öntözzük. A mint a tárnics kikelt, eltávolítjuk a mohát és kevés rőzsével helyettesítjük. A kis növénykéket porhanyó földbe 5—8 cm távolra átültetjük s itt maradnak, míg megerősödnek. Földje mély és olyan legyen, mint a tormának előkészített föld. Legjobban terem a meszes földön. Nyáron kigyomlálandó és a 3—4-ik évben kiásható a gyökere.

Hatóanyaga:

Gentianin, gentianopicrin, gentianose, zsírosolajak, pektinanyagok. Illékony, szagos anyag, ez azonban a száraz gyökérben nincs meg.

Sárga tárnics termesztése:

A hegyvidéki éghajlatot kedveli; termesztése magvetéssel, esetleg tőelosztással történik, március vagy október hónapokban. Termesztése a mi klimatikus viszonyaink között nem gazdaságos.

Szedése:

A tárnicsgyökeret késő ősszel kell kiásni (esetleg kora tavasszal). Többnyire hüvelyknyi vastagságú gyökeret kap az ember, mely ugyan a mély talajban igen hosszúra nő meg, de azért mégis csak rövid darabokban sikerül azt kiásni, mert mélyen hatol le a talajba meg a sziklák közé is és könnyen eltörik. A kiásott gyökeret megtisztítjuk a földtől és levágjuk a földfölötti részeket, azután hosszában felhasítjuk és lehetőleg lassan szárítjuk a padláson. A tárnicsgyökeret úgy is szokták megszárítani, hogy a frissen kiásott gyökeret hosszában felhasítják, azután rakásra felhányják, hogy gyenge erjedésnek induljon és csak azután szárítják meg vékony rétegekben való elteregetés által. Az erjedés folytán megkapja a tárnicsgyökér jellemző szagát és vöröses színét.

A lassú szárítás alatt is megkapja a gyökér a megkívánt színét és szagát, ellenben a gyors szárítás alatt fehér és szagtalan marad és ezért azáltal olyan árút kapunk, mely csak hosszabb fekvés után kapja meg fenti megkívánt tulajdonságait Ha a tárnicsgyökér tökéletesen megszáradt, úgy, hogy könnyen törik, akkor zsákba tömve elszállítjuk. Figyelembe veendő, hogy a száraz tárnicsgyökér magába szívja a vizet és a párát s azért száraz helyen tartandó és gondosan kezelendő szállításkor, nehogy nedvességhez jusson. E miatt csak nagyon száraz helyen szabad azt tartani és derült, száraz időben szabad becsomagolni, esős, ködös és borult időben nem. 4 kg. friss gyökérből lesz 1 kg. száraz gyökér.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Borítókép forrása:https://www.britannica.com