Piros gyűszűvirág – Digitalis purpurea

Piros gyűszűvirág  leírása:

Digitalis purpurea L.

Tátogatók – Srophulariaceae

Egy métertől—másfélméter magasságig megnövő, kétéves növény, mely az első esztendőben csak tőleveleket hajt s a második esztendőben fejlődnek ki a szárlevelek. A tőleveleknek hosszú, szárnyas nyele van, a szárlevelek közül az alsók rövidnyelűek, a felsők ülők. A levél lemeze hosszas tojásdad, hegyes, egyenetlenül csipkés, felül sötétebb zöld, mint alul. Az alsó lapján gyapjasán szőrös. Az erezet a felső oldalon bemélyed, alul erősen kiemelkedik, amiért is a levél lemeze erősen ráncos. Az egyes virágok szirma bíborvörös, s az egyes virágok fürtvirágzatot alkotnak.

Előfordulása:

Nyugat-Európában honos, főképpen a hegyes erdőkben meszes talajon fordul elő. Hazánkban az Északi-Kárpátokban nagy mennyiségben található. Hazánk megcsonkítása óta a megmaradt területeken a termesztése mind nagyobb mértékben terjed el.

Begyűjtendő része:

A levelek gyűjtendők be.

Hatóanyaga:

A digitoxin, digitalin, digitalein, digitaloxin glycosidák és eddig még pontosan meg nem határozott vegyületek mellett nagyon kevés illóolajat tartalmaz.

Termesztése:

Legcélszerűbben félárnyékos, kerti talajban termeszthető, — kapásnövények után, — magvetéssel. A magvakat április vagy május hónapokban vetjük el és a belőlük kikelt palántákat június-július hónapokban ültetjük ki az ágyasokba 20 cm sortávolságra, ahol rendszeresen öntözzük és kapálással a gyomoktól állandóan megtisztítjuk. A megerősödött palántákat az ősz folyamán vagy a következő év tavaszával kiültethetők állandó helyükre 30 cm sortávolságra. Egy kat. hold beültetéséhez 50 gr vetőmag szükséges Termelési hozam kat. holdanként 4—5 q (mázsa) száraz levél.

Gyűjtése és szárítása:

A piros gyűszűvirág levelei virágzáskor gyűjtendők be és a virágzási időszak a növény második évének május-június hónapjában van. A leveleket mindenkor száraz időben gyűjtsük és közönséges hőmérséklet mellett szárítsuk meg.

Feldolgozása és értékesítése:

A piros gyűszűvirág levelei összeaprítva főzetek, porított állapotban pedig labdacsok, porok készítéséhez használtatnak. Ezenkívül az egyes alkotórészeket kivonják belőle és különböző gyógyszer-különlegességek alakjában hozzák forgalomba.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk