Kamilla – Orvosi székfű – Matricaria chamomilla

Orvosi székfű/Kamilla leírása:

Matricaria Chamomilla L.

(Régies vagy egyéb ismert nevei: szikvirág, kis székfű, kis kamilla, anyafű, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, székfű, szikfű, szikvirág)

Fészkesek – Compositae

A kamilla egynyári növény. Szára 20 cm.-nyire nő, nagyon ágas-bogas, kopasz. Levelei élénk zöldszínűek, kopaszak, nyeletlenek, kétszeresen szárnyasak, finom, szálas, fonálképű sallangokkal. Virágai az ágak végén egyenként álló fejecskéket alkotnak. A fejecskét kívül apró pikkelyszerű levélkék veszik körül, melyek zsindelyszerűen fedik egymást, hártyás szélűek, tompa végűek. A fejecske közepe kidombo­rodó és sárga színű; ellenben a karimája fehér színű. Úgy a fészek közepe, valamint a karimája egyes apró, igen sűrűn álló virágokból van összetéve. A karima rendesen 12-20 apró fehér virágból áll, míg a fejecske közepéi temérdek, még apróbb sárga virág alkotja. Virágzás alatt a fejecske közepe megnyílik s ezért kettévágva a fejecskét, látjuk, hogy a szára kúpalakúan kiemelkedik. A fehér színű karima elébb elálló, utóbb azonban lekonyult, ami igen jellemző a székfűvirágra. Azonkívül jellemző, a székfű szaga, miről könnyen felismerhető.

A székfűhöz hasonló a parlagi és nehézszagú montika v. pipitér (anthemis arvensis l. és a. cotula l.), melyektől azonban a székfű részint más alakú levelei, részint jellemző szaga, részint pedig kúpos és belül üres fejecskéje által különbözik. A székfű májustól-augusztusig virágzik.

Előfordulása:

A székfű igen gyakori növény nálunk. Nagyon közön­séges utakon, sőt utczákon is, parlag helyeken, a mezőn s a kertben. Hazánk szikes rónáin tömegesen egész vetésszámra található. Sokszor mint gyom is fordul elő. Főleg a szikes földeken fordul elő tömegesen, ahol némely helyt az egész területet ellepi. E helyeken nagymennyiségben gyűjtik a székfüvet s van vidék, ahol vetik is. A székfű a hazai gyógyfű kivitelnek legfontosabb czikke, nagyon keresett czikk, melyet jól lehet értékesíteni. Nagymennyiségben fordul elő Európában, Orosz-Ázsiában, sőt már Ausztráliában is meghonosodott.

Orvosi székfű gyógyhatása, használata:

A székfű egyike a legfontosabb orvosi növényeinknek. Virágai illanó olajat és keserű anyagot tartalmaznak; erős balzsamos szagúak és fűszeresen keserű ízűek. Belőlük készül a szék fűtea, melynek használata általánosan el van terjedve s amelyet minden házban alkalmazni szoktak gyomorbaj ellen. A székfűvirágot flores chamonillae vulgaris név alatt árulják. Belőlük kivonatot, vizet és olajat állítanak elő. Gyomorbajon kívül az altest különböző bántálmai ellen, gyomorerősítőnek, görcsillapítónak, megnyugtató és izzasztó szernek, külsőleg pedig borogatásra is használják a szekfűteát.

A népies házi gyógyászatnak is egyik legértékesebb növénye volt. A kozmetikában a hajápoláshoz, különböző hajmosópor készítéséhez használták. Illóolaját külön is előállították.

Hatóanyaga:

Illóolaj, melyből 0,14—0,35%-ot tartalmaz, gyanta, keserűanyag, anthemidin, antheminsav.

Szedése:

A székfűvirág szedése hazánk népének nagy keresetet biztosított, amennyiben ezen növényből meglehetős kivitelünk volt. A székfűvirágot május végén v. június elején kell szedni, midőn a virágai már teljesen ki vannak fejlődve. Legtanácsosabb a székfűvirágot száraz napos időben szedni. A székfű virágból lehetőleg csak a virágfejek szedendők, szárak nélkül és szedés után a virágokat gyorsan meg kell szárítani a levegőn. Legczélszerűbb a szedett virágokat vékony rétegben ponyván kiteríteni és így bántatlanul hagyni, míg tökéletesen meg nem száradnak.

Legértékesebb az aprón szedett, rövidszárú székfűvirág, mely aranysárga színét megtartotta és melyen a fehérszínű karimavirágok is épségben maradtak. Ha nem annyira elsőrendű árút, mint inkább nagymennyiségű székfűvirágot akarunk össseszedni és megszárítani, akkor a mezőn nagy fafésűvel szaggatjuk le a virágokat, azután nagyjából megtisztítjuk azokat a száraktól és a padláson vékony rétegben szétterítve megszárítjuk. Kevés gyakorlattal egy 12-13 éves leány naponta 40-50 kiló friss székfűvirágot lefésüzhet. Megjegyzendő, hogy a székfű­virágot száradás alatt nem szabad forgatni, mert azáltal megporosodik, összetörik és ennek folytán sokat veszít értékéből.  4—5 kiló friss virágból lesz 1 kg száraz virág. A száraz székfűvet hordóba czélszerű csomagolni, de zsákba is csomagolható. Németország­ban már nagyban termesztik a székfűvet, Lipcse és Altenburg között. Termesztése egyszerű, magvetés útján történik. Magját áprilistól aug.-ig el lehet vetni pl. a sekélyen felhorzsolt tarlóba vagy korai burgonya után.

Előfordulása
Gyógyhatása
Hatóanyaga
Gyűjtése

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények