Lestyán nemcsak a levesben egészséges

 

Lestyán leírása:

Levisticum officinale Koch.

Zellerfélék- Apiaceae

(Régi vagy más ismert nevei: maggifű, magginövény, delikátfa,  „vegeta növény – helytelen”, orvosi lestyán, lóstya, lóstyán, lescsihán, leustyan, levestikom, levestököm, löböstök, levescsík, vadpetrezselyem, péterkulcs, kaporitea)

Lestyán, más néven orvosi lestyán a második évben akár kétméter magasságig is megnövő (fagytűrő) évelő (H – hemokriptofiton) növény. Elágazó szára sima, fénylő felületű. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, kopaszok, fénylők, az alsó levelei egészen 60 cm hosszúak, széles, tojásdad alakúak, hosszúnyelűek. A levélkék csúcsuk felé bevagdaltak, fényló sötétzöldek, a szár felső levelei egyszerűbbek és kisebbek.  Gömb alakú, 8-15 sugarú összetett ernyős virágzatát (1-2 arasznyira terebélyesedik) alkotó egyes virágok piszkossárga színűek, kétivarúak.

Sárgásbarna, lapított, hátoldalán 3 kiálló bordájú, szárnyas ikerkaszat termése van, mely 5-7 mm hosszú, július-augusztusban virágzik, pergésre hajlamos. (Kaszat termés jellemzője az apiacea fajoknak) Az első évben tőlevélrózsák, a második évben pedig a szárlevelek is megjelennek. Gyökértörzse gyűrűzött, elágazó, kívül sárgásbarna, belül barnásfehér színű, szivacsos állományú, hosszúsága 15-20 cm. Sajátságos jellemző szaga és égető édes íze van, petrezselyemre emlékeztet.

Előfordulása:

Dél-Európában honos. Nálunk vadon nem terem, azonban termesztésével érdemes (lenne) foglalkozni. Meleg igényes, Dél- és Nyugat-Ázsiából származik (egyes leírás szerint Perzsiából származik). Nagyobb számban található Liquriában, Olaszországban, ahonnan a nevét a latin liqusticum szóból kapta (valószínűleg). Mérsékelt éghajlatú területekre mindenhová eljutott, Észak-Amerikát is beleértve. Parlagok, hegyi és szumondtán rétek, legelők 1700 méter magasságig. (Egyes források szerint az Alpokban és a Pireneusokban is.)

Gyakran előfordul erdőszéleken, vízpartokon.

Begyűjtendő része:

A lestyánnak gyöktörzsét és gyökerét, levelét, termését gyűjtjük. Lásd. drogjai.

Hatóanyagai:

Illóolaj, cukor és növényi savak, szervessavak (angelikasav, benzoesav, kávésav, almasav), aromás és alifás savak, 0,5-1% illóolaj (alkil-ftalid típusú vegyületek, butilftalid, butilenftalid, ligusztilid – liguszticin), terpineol, eugenol, karvakrol, poliacetilén, szeszkviterpének, umbelliferon, pszoralén, fellandrén, pinén, terpének, poliin, kumarinok, furanokumarinok (bergaptén, xantotoxin). Kumarin fotoszenzitivitást – fényérzékenységet okoz.

Drogjai:

• Levistici radix (gyökér) – VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel, min. 4 ml /kg illóolaj/egész drog vagy min. 3 ml/kg illóolaj/aprított drog.

Gyökértörzs és a vastag gyökereket gyakran hosszirányban hasítják, átmérője max. 5 cm, világosbarna vagy szürkésbarna színű.

Elágazó gyökerek színe, mint a gyöktörzsé, 1,5 cm vastagok és maximum 25 cm hosszúak, sima a törésfelszínük, nagyon széles sárgásfehér kéreg, valamint keskeny barnássárga fatest. Beszáradási aránya 4:1-hez vagy 6:1-hez -.

Illóolaját 4 órán át desztillálják a porított gyökérből

• Levistici folium (lestyán levél) és Levistici fructus (lestyán termés), Levistici semen (lestyán mag), levelének beszáradási aránya 5:1-hez.

Hatása:

• Vizelethajtó (teakeverékek, Species diureticae), egyéb húgyúti panaszok enyhítésére.

Az EU vizelethajtó hatását elfogadta. Klinikai teszteredmények nincsenek, jelenlegi alkalmazása szakirodalmi adatokon és  a hagyományokon alapul.

• Korábban epekő- és húgykőoldó hatású teakeverékek részeként is használták
• Fájdalmas menstruáció kezelésére (szabályozhatja a menstruáció erősségét)
• Izzadás fokozása
• Köhögés csillapítása
• Szem borogatásra fájdalmak esetében
• Torok- és szájfertőzések esetén gargalizálásra alkalmas
• Szirupja mellkasi panaszokra és köhögés csillapításra
• Lehelet frissítő (régebben cukorka)
• Köptető
• Ödéma
• Nyugtató
• Pikkelysömör
• Magok forrázata (felfúvódás, bélgázok távozása)
• Enyhítheti a fejfájást
• Gyökerének főzete cellulitisz esetén is fogyasztható
• Bingeni Hildegárd szerint köhögés és nyaki mirigyek fájdalma esetében is
• Arc pirosodását, pattanások és szeplők ellen (korábban)
• Torokfájás ellen régóta használt recept: pohár meleg tejet a lestyán üreges szárán keresztül meginni, csökkenti a nyeléssel járó fájdalmat, rekedtség ellen
• Régen mérgező hatású harapásokkor is ajánlották
• Gyomornyugtató
• Görcsoldó
• Antiszeptikus
• Antibakteriális
• Oldja a váladékot
• Erősíti a szívet (szárított gyökeréből készült tea erősíti a gyenge „ideges” szívet
• Gyomorégés (népi gyógyászat)
• Lestyán pálinka régi népies, láz ellenes gyógyszer (2 evőkanál lestyánmag ledarálva, pálinkába áztatva néhány napig)
• Jó háziszer alkohol- és nikotinmérgezés esetében

Felhasználása:

• Fűszer (fűszerkeverékek egyik alapja – „gyors, tasakos” levesekben – vegeta – leveskocka)
• Forrázat, dózis: 2-3 gr drog 150 ml vízzel napi 2x, MAXIMUM 4 hétig! 2 teáskanál szárított gyökér 2 dl vízzel forrázva, 15-20 percig áztatva hagyni.
• Illóolaj (Aetheroleum levistici)
• Hagyományos növényi gyógyszer
• Gyomorkeserűk, likőripari fűszer (ratafia likőr, 2 evőkanál lestyánmag 30 napig áztatva 255 ml brandyben, keverjünk hozzá szirupot, fahéjat és citromlét, hidegen vagy forrón fogyasztható)
• Sörökben
• Házi borokban
• Fürdővízben bőrirritáció nyugató hatású (növényi habfürdőkben) – levelekből, virágokból és magvakból egy maroknyi
• Dezodorokban (levelének főzetét „dezodorként” használták – ez lehet a szerelemgerjesztő hatásának oka korábban?)

Adatok hiányában nem javasolt terhes, szoptató nőknek a fogyasztása, valamint 18 éves kor alatt! Növeli a vérzés kockázatát, vesegyulladás, húgyutak gyulladásánál vagy vérzéses problémák esetében nem javasolt! Fogyasztása előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét!

Használata a konyhában:

• Egytálételekben (minél fiatalabb a növény, annál aromásabb, az öregebb szárak üregessé válhatnak)
• Szószokban (szárnyasokhoz készült szószok – rómaiak)
• Mártásokban
• Fűszervajban
• Fiatal leveleiket salátába (spenóttal, mángolddal és borsmustárral)
• Tojásos fogásokban
• Krumplis fogásokban
• Koktélokban (pl. Bloody Mary-hez szívószálként)
• Süteményekben, magvait a csomborral együtt
• Kenyerekben, péksüteményekben
• Paradicsomos ételekben
• Fűszeres ecetet készíthetünk belőle
• Fűszersó (ledarálva a szárat és levelet, sóhoz keverve néhány nap alatt átveszi az ízét és illatát)
• Magja pirítva húsokhoz, kolbászokba keverve
• Rántottában
• Főzelékben
• Sült húsokhoz (bárányhoz, szárnyasokhoz)
• Párolt húsokhoz
• Párolt zöldségekhez
• Túróból készült ételekben
• Sajtos szendvicseken
• Házi sajtokban (pl. kecskesajtban)
• Gyümölcsszörpök
• Ecetes savanyúságokban
• Töltelékekben (pl. töltött kacsa)
• Rizsételekben

Római recept: lestyán elkeverve mézzel, datolyával, korianderrel, köménnyel, borssal, mentával, apróra vágott hagymával, egy tojássárgájával, ecettel, édes borral és ollajjal, esetleg magokat is.

Tipp: finom kis leveleit az utolsó tíz percben adjuk az ételhez, mert nem fő szét és aromája teljességét élvezhetjük! Intenzív aromája miatt legyünk óvatosak!

Termesztése:

Mélyrétegű, tápanyagokban dús, morzsalékos szerkezetű, középkötött, nyirkos talajt szereti (jó vízellátottságot, de nem a pangó vizet!). Termesztése magvetés és tőosztás útján történik. A magvakat tavasszal vetjük el szabad földi ágyasokba (csírázásához 4-5 fok már elegendő), palántanevelés céljából a kifejlett palántákat szeptemberben ültetjük ki 50 cm sortávolságra. A tőosztással való szaporítását ősszel végezzük (októberben). Vetőmagszükséglet kat. holdanként 300 gr, palánta pedig 20.000 darab szükséges. Termelési hozam kat. holdanként 8 — 10 q (mázsa) száraz gyökér.

A magvakat érdemel július-augusztusban, beérésük után azonnal elvetni. Termése 2-3 évig őrzi meg a csírázóképességét. Napos vagy enyhén árnyékos helyet kedveli, forró nyárú területeken árnyékot igényel. Fény mennyisége befolyásolja az illóolaj mennyiségét és minőségét, minél többet kap, annál magasabb lesz az illóolajtartalma. (Ha folyamatosan öntözzük, nem hagyjuk kiszáradni a földet, akkor az erőteljes aromája csökkenhet!) Jól hasznosítja a mélyebben fekvő talajvízréteget. 4 évnél hamarabb ugyanazon a helyen ne termesszük a kártevők és kórokozói miatt!

Levelei nem hidegtűrőek, csak mínusz 1-2 fokig bírják, de a gyökerei át tudnak telelni hidegebb hőmérsékleten is.

• Nagy tápigény, közvetlen szerves trágyázott helyre ne ültessük!
• Elővetemény alá szerves trágya
• Szaporítás régebben palánta neveléssel történt, de túl drága, helybe vetéssel tél alá, 1 – (max)3 cm, de inkább 1-1,5 cm mélyen, 50-60 cm sortávolsággal, 10-12 kg vetőmag/hektár
• Hidegtűrő, de leginkább a skót lestyán bírja a hideget Levisticum scoticum

Növényvédelem:

• Fuzikládiumos varasodás (Passalora depressa) – a levélfelszínen elszáradt foltosodás – többnyire a szárbaindulás és magérés közötti időszakban
• Levéltetvek – vírusokat terjesztenek
• Tőrothadás
• Ramuláriás levélfoltosság (Ramularia schroeteri) – a foltok külseje fekete, belül sárgásbarnás
• Aknázómolyok hernyói
• Levéldarázslárvák
• Meztelencsigák
• Peronoszpóra

Ápolás:

• Sorközkapálás (mechanikai növényvédelem, általában évente 2-4 alkalommal)
• Aszályos időben öntözés (150-200ml)
• Az első évben megjelenő virágzati szárak eltávolítása, ha a gyökérdrog a cél

Betakarítás:

• Gyökérdrog 2. évben szeptember vége, október eleje – kormánylemez nélküli ekével vagy gyökérkiemelővel, előtte a lombozatot el kell távolítani
• Illóolaj, zöld, magvas állapotban kell betakarítani

Hozam:

• 1,5-2 tonna/hektár – száraz gyökérhozam
• 1,5-1,8 tonna/hektár – levéldrog

Tárolása:

• Szárítva (levél, gyökér, mag – fénytől és párától távoltartva, zárható edényben, lehetőleg légmentesen)
• Kandírozva (szár), blansírozva vagy párolva
• Hűtőben (levelek 1 hétig)
• Hűtőben/fagyasztva (akár jégkockatartóban)
• Vízben tartva (levelek, max. 1 hét)
• Cukrozva vagy lekvárt főznek az oroszok a gyökeréből

Gyűjtése és szárítása:

• Levelek és szár (május-július) – 30-40 fokon
• Magok (augusztus-szeptember)
• Gyökerek (október-november) – 40-50 fokon, műszárítóban

A gyökértörzset a gyökerekkel gyűjtik be a növény második évétől kezdve akár a negyedik évig is, a tavaszi vagy az őszi hónapokban. A gyökér-részeket apró darabokra felszeletelve, enyhe hő mellett, vagy szellős padláson szárítják. Kumarinok fényérzékenységet okozhatnak, ezért a betakarításkor növényvédelmi kesztyű ajánlott! Levleket még érdemes a virágzás előtt gyűjteni, mert utána keserűvé válhat.

Gyakorlatlanok összekeverhetik akár az őzsalátával (Smyrnium olusatrum), mely külsejét tekintve inkább az angelikához hasonlít.

Feldolgozása és értékesítése:

Hazánkban, mint gyógyszert, főképen a népies gyógyászatban használ(t)ják és különböző teakeverékek alkotórészét, képezi.

• Elsődleges feldolgozás: gyökér tisztítása (földmaradványok, egyéb növényi részek eltávolítása)
• Gyökeret 2-4 felé vágják
• Szárítás 40-50 fokon
• Szárát az angelikához hasonlóan kandírozni is lehet, blansírozva a reberbarához hasonlóan

Történelme:

Nagy Károly Capitulare de villis rendeletében 808-ban, ahol gyökerének gyógyító szerepéről tesznek említést és kötelezővé tette a termesztését a kolostorkertekben – római császár szintén elrendelte a termesztését. Közpkor óta a paraszti udvarokban is megtalálhattuk. Termesztése valószínűleg i.e. az első századig nyúlik vissza, Európába a bencés szerzetesek hozhatták be. Már az ókori görögök és rómaiak is használták gyógyászati és étkezési célokra, egyes források szerint a római katonák hozták be Pannónia földjére, ahol termesztésbe vonták. Egyiptomban is fűszernövényként termesztették, tőlük tanulták meg a görögök, majd később a rómaiak. Hazánkban a középkorban is népszerű növény volt.

Kolostorok kertjeiben is igen népszerű növény volt, cickafarkkal, gilisztaűző varádiccsal szíverősítőt készítettek, frissítőként és vízhajtóként fogyasztottak. Afrodiziákumok és bájitalok készítéséhez is felhasználták, innen is származik az egyik angol neve: ”love ache: szerelmi fájdalom”. Titkos erőt tulajdonítottak neki, aki egyetlen ágat is magánál hordott, nagy sikerekre számíthatott a másik nem körében. Az utazók gyakran csizmájukba rakták, hogy elnyelje a nedvességet és a szagokat. Gyökereit kandírozták és rossz lehelet elleni cukorkát gyártottak New Englandben.

Az első növények között volt, amit magukkal vittek Amerikába az első telepesek, Thomas Jefferson otthonában, Monticellóban még a mai napig is nő. 1775-ben dr. Samuel Jonhsont reuma bántalmazta, a felírt gyógyszerek ugyanannyira megviselték, mint maga a betegség, ezért a gyógyszert minden alkalommal lestyán leforrázott gyökerével öblítette le.

Állatorvosok a kis bocik és birkák köhögése ellen használták, erdélyben a rossz szellemek távoltartására is.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Kim Hurst, A természet kincsei, gyógynövények, ISBN:978 963 248 253 8
Caroline Holmes, Kerti fűszernövények, ISBN:978 963 09 8272 6
Alexandra, Gyógnövények kézikönyve, ISBN:978 963 297 946 5
Beh Mariann, A kert konyhája, ISBN:978 615 5417 41 2
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 155
Alexandra, Fűszerek kézikönyve, ISBN:978 963 297 917 5
Reader’s Digest, Fűszerek és gyógynövények nagykönyve, ISBN:978 963 289 055 57
Molnárné Juhász Ágnes, Gyógyteák könyve, ISBN:978-963-278-477-54
Carol Landa Christensen,Gyógynövény termesztésük és felhasználásuk főzéshez, díszítéshez, ISBN:963-7457-59-28
Varró Aladár Béla,Gyógynövények gyógyhatásai, ISBN:963-9117-02-137
Varró Aladár Béla, Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása, ISBN:963 9125 45 8
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Bernáth Jenő-Németh Éva, Gyógy- és fűszernövények gyűjtése, termesztése és felhasználása ISBN:978 963 286 493 8
Ladocsi Teréz, Fűszerkalauz, ISBN:963 234 454 5
Járainé-Regéczy, Fűszernövények, ISBN:963 11 2125 9
Romváry Vilmos, Fűszerek könyve, ISBN:963 9268 63 1
Inczefi Lajos, Fűszernövényeink és fűszerkészítés, ISBN:963 231 974 5