fbpx

Orvosi kálmos – Acorus calamus

Orvosi kálmos - Acorus Calamus

Orvosi kálmos – Acorus Calamus

Orvosi kálmos részletes leírása:

Acorus calamus

Kontyvirágfélék – Aracaea

Az orvosi kálmos évelő növény, a föld alatt vízszintesen tova növő szára vagy tőkéje (rhizoma) van, évről-évre kitelel s a föld fölé egy nyári leveleket és virágokat viselő szárakat u. n. tőkocsányokat hajt. Tőkéje vastag, húsos, 25—30 cm. hosszúra nő, a mellett 1—3 cm. vastag is lehet. Külső felülete egyenetlen, ízelt, zöldes vagy halovány rózsaszínű és a barna színű levélmaradványokkal berakott. Ketté vágva taplós és fehér színű. Alsó oldalából számos vastag fehér gyökér indul ki. Ezen, a föld alatt tova terjeszkedő tőkéből indulnak ki a tőállású levelek és a virágokat viselő szár. A levelek hosszúak, keskenyek, hegyesek, kard alakúak, 1 méter magasak és 1—2 cm. szélesek, tövük mint hüvely van kifejlődve, mely a szárat körülfogja. A szár 1,3 m. magasra nő, majdnem három élű, csak egyetlen egy végálló levelet visel, mely a virágzaton túl a szár folytatását képezi. Ezen levél tövében áll a száron hegyes szög alatt a virágzat, mely 4,5—11 cm. hosszú, zöld színű és kis torzsát képez. E torzsás virágzat vastag tengelyből és sok igen apró, nyeleden, igénytelen virágból áll. E virágok zöldek és olyan sűrűn sorakoznak egymás mellé, hogy az őket viselő tengelyből misem látszik ki. A kálmos június havában virágzik

Előfordulása:

Az orvosi kálmos Kelet-Indiából származik, de most Európában is el van terjedve, itt azonban csak elvadultan terem, mert sok helyt termesztették. Tavakban, tócsákban, mocsarakban és csendesen folyó vizek partján, iszapos, ingoványos helyeken nő. Tömegesen hazánkban nem igen terem, csak szórványosan pl. Kolozsvár mellett, az Alföld álló vizeiben és imitt-amott az ország többi részeiben is. Olyan teknőkben és medencékben is megél, melyek nincsenek állandóan víz alatt, hanem az év nagy részén keresztül szárazon állnak, mint az pl. a kolozsvári papírmalomnál észlelhető. Miután a kálmosgyökér keresett cikk és nem fordul elő nagy mennyiségben vadon, azért termesztése érdemes. A mocsarak, tavak s egyéb vizes és ingoványos helyek jól hasznosíthatók a kálmos oda telepítése és szaporítása által. E végből tavasszal az öreg töveket feldaraboljuk és lefektetjük az iszapos földbe, ahol a víz lecsapolható, ott elébb leeresztjük a vizet s azután lefektetjük a kálmostő darabokat. A víz állandóan ne álljon magasabban fölötte, mint 12—15 cm.-nyire.

Orvosi kálmos gyökér hatása:

A kálmos tőkéje nagyon fűszeres, keserű ízű és erősen zamatos szagú. Illanó olajat, kálmos olajat tartalmaz. Tőkéje a gyógyászatban rhizoma calami (radix calami aromatici) név alatt szerepel. Az ú.n. kálmosgyökeret vagyis a kálmos tőkéjét erősítő és rövid ideig izgató hatása végett gyomorbaj ellen használják. Belőle kivonatot, oldatot, olajat és szeszt készítenek (extractum tinctura, oleum et spiritis calami aromatici). A kálmosgyökeret felszeletelve és czukorba befőzve, gyomorerősítő orvosságnak (confectio calami) is használják (szabályozza a gyomorsav szintjét). A cukrásziparban is van jelentősége a kálmosgyökérnek. Likőrt, továbbá pálinkába téve gyomorerősítő italt is készítenek vele. Fürdőbe is teszik a kálmosgyökeret.

(Mellékhatása: jelenleg nem ismert.)

Szedése:

A kálmosgyökeret tavasszal, a levelek kizöldülése előtt vagy pedig késő ősszel kell szedni. A kálmos gyökeret leginkább két ágú kapával szokták kivágni és azután partra húzzák, ahol megtisztítják. A kiásott kálmostöveket a földtől, iszaptól meg kell tisztítani, le kell vágni a gyökereket és a levélmaradványokat. A megtisztított tőkéket kisebb darabokra vágják, hogy könnyebben száradjanak.

A kálmosgyökeret vagy egészben és hámozatlanul vagy felhasítva vagy végül hámozva is szárítják. Hámozás által kapják a fehér kálmosgyökeret, A lehámozott kéreg azonban szintén értékesíthető. Házi használatra nem is célszerű a kálmost meghámozni, mert éppen a héjában van a legtöbb illanó olaj s a héj azonkívül meggátolja a tőke belsejében levő illanó olaj elszabadulását.

A kálmost padláson vagy szárító kamarában szárítják s hogy gyorsabban száradjon, fűtik utóbb a helyiséget. A kálmost nem szabad a napon szárítani, mert különben megbárnul. Hosszába hasogatni sem jó, mert ettől is megbarnul és veszít értékéből. Ha annyira megszáradt, hogy könnyen törik, akkor felzsákolható és elszállítható. A hámozott fehér kálmos gyökeréből 4 kg. friss gyökér kell 1 kg. száraznak előállításához. A barnából 4,5 kg. kell 1 kg. száraznak előállításához. A lehámozott kérget, melyből szintén 4 kg. kell 1 kg. száraznak előállításához.

Hatóanyaga:

Az acorin-nevű keserű anyag, illóolaj, sok keményítő és nyálka, továbbá kevés csersav.

Termesztése:

A 6—10 cm hosszúra feldarabolt gyöké törzsek ősszel, vagy tavasszal helyezendők el a naposfekvésű, alacsony vízállású talajban. A növény térszükséglete 40 x 50 cm, egy katasztrális hold betelepítéséhez 30.000 gyökértörzs szükséges. A gyökértörzs csak a harmadik évben szedhető fel. Egy katasztrális hold hozama 8—10 q (mázsa) száraz rhizoma. Ültetése március vagy szeptember hónapban végzendő.

Forrás:

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

2021-02-04T16:24:20+00:00 által|
Go to Top