Lenmag – Linum usitatissimum

Lenmag leírása:

Linum usitatissimum L.

A len fontos fonalnövényünk, de a mellett magja is nevezetes, mert sok olajat tartalmaz. A len magjából olajat sajtolnak, melyet pl. a Felvidéken táplálékul használ a szegény nép, de azonkívül a lenmag a gyógyászatban is szerepel semen lini név alatt. A len júliusban virágzik, a virágjából toktermés keletkezik, mely a magvakat tartalmazza. A lent akkor kell aratni, mikor levelei nagyobbára lehullottak s a tokok barnássárga színűek. A len száráról gerebenekkel leválasztják a tokokat és száradni engedik. A len tokját illetőleg kétféle szokott lenni; van felnyíló és fel nem nyíló len. A felnyílót nem kell csépelni, hanem csak ponyvára kiterítik a napra, mire az magától felpattan s magját kiszabadítja. Ellenben a fel nem nyílót ki kell csépelni. A lenmagot azután kirostálják és kitisztítják.
A lenmag sima, fényes, barnaszínű, hosszúkás tojásalakú, lapított, 4—6 mm hosszú és 1 mm vastag. Vízbe téve a lenmag elnyálkásodik. A lenmag 30% olajat, 6% nyálkát és 4% hamut tartalmaz.

 

 

 

A lenmag használata, hatása:

Íze szelíd, olajos, nem avas. A gyógyászatban az összetört lenmagot szelíd, olajos, nyálkás voltáért borogatásra s az állatgyógyászatban belső gyógyszernek is használják. Vízzel kivont nyálkája köhögés elleni szer. A kisajtolt lenmagolaj (oleum lini) is szolgál gyógyszerül pl. beöntésre, aranyér, égési sebek stb. ellen. Az olajütésnél hátramaradt részt borogatásra és takarmányul használják. A lenmagolaj az iparban is fontos, mert nyomda- és olajfesték, kenőcs stb. készítésére szolgál.

Forrás:

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények