Gímpáfrány
Gímpáfrány leírása:
Asplenium scolopendrium
(Régies vagy egyéb ismert nevei: Orvosi szarvasnyelv – Scolopendrium vulgare – Gímharaszt, Gímnyelv)
A gímpáfrány évelő növény és a páfrányfélékhez tartozik. Mint a többi páfrányaink, úgy ez is, a föld fölé csak leveleket hajt, a szára ellenben a földben marad és ferdén álló tőkét (rhizoma) képez. Levelei minden őszszel elszáradnak, igen hosszúak, amellett aránylag keskenyek és hosszúnyelűek. A levél 15-50 cm. hosszú s amellett legfeljebb 4—5 cm, széles, nyele hosszú, barna pikkelyektől borzas, 3—10 cm. hosszú, lemeze osztatlan, ép élű, vagy hosszú nyelv- vagy lándzsaalakú, töve szív alakúan kikanyarított. A levél minkét lapja sötétzöld színű, fonákján feltűnők a levél gerincétől jobbra-balra, két sorban elrendezkedett, barna színű s a levél lapjáról erősen kidomborodó, hosszúkás terméscsomócskák vagy szóruszok. Utóbbiak 1—2 cm. hosszúak és egymással párhuzamosan haladnak. A gímpáfrány levelei tavasszal zöldellnek, a rajtuk keletkező, barna termés csomócskák július—augusztus havában vannak teljesen kifejlődve s ekkor porzanak vagyis kiszabadítják a bennük keletkezett barna spóraport. A spórapor a gímpáfrány szaporodására szolgál. A gímpáfrány is, úgy mint az Összes páfrányfélék, virágtalan növény, virágot és magot nem hoz.
Előfordulása:
A gímpáfrány hazánk sziklás erdős hegységeiben, főleg az ország déli és keleti tájain terem, a hegyi és alhavasi övben. Található régi falakon és árnyas, sziklás völgyekben.
Gímpáfrány gyógyhatása, használata:
A gímpáfrányt azelőtt herba linguae cervinae vagy herba scolopendrii név alatt a gyógyászatban használták, főleg a lép betegségei ellen és sebek gyógyítására szolgált. Az ókorban nagyra becsülték, azután feledésbe ment, jelenleg nem hivatalos a gyógyszerek között, de azért keresik a gyógyfűkereskedők.
Szedése:
A gímpáfrány ősszel szedendő. Szedéskor késsel vagy ollóval elvágjuk a levél nyelét s a leveleket kosárba gyűjtjük. A szedett leveleket padláson vékonyan szétterítve megszárítjuk. A levelek száradása huzamosabb időt vesz igénybe, mert a levelek vastagok és durvák. A teljesen megszáradt leveleket zsákba tömhetjük.
Forrás:
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk