Foltos kontyvirág leírása:
Arum maculatum L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: árongyökér, áronszálka, áronvessző, borjúlábfű, borsos baraboly, kontyosfű,mocskos kontyvirág, német gyömbér, sülyfű.)
Kontyvirágfélék — Araceae
10—40 cm magas évelő növény, mely a gumós tőkéből fejlődik. Levelei tőlevelek, hosszúnyelűek, dárdaalakúak, sötétzöldszínűek, barnás foltokkal. A szár végén álló virágzatot, felfúvódott, zöldes színű burok borítja. A törzsvirágzat buzogányalakú, csupasz csúcsán barnás-violaszínű. A bogyók borsónagyságúak, élénkpirosak, tokmagvúak.
Előfordulása:
Különösen Közép- és Dél-Amerikában honos, de előfordul India árnyékos, nedves erdeiben is. Hazánkban az erdőségekben mindenütt terem.
Begyűjtendő része:
A kívül barnásszürke, belül szürkés-fehér gumós gyöktörzse, mely a kereskedelembe radix Ari név alatt kerül.
Hatóanyaga:
Egy saponinszerű glikozida: aronin, továbbá zsírosolaj, cukor, keményítő. Az aronin a friss növényben van nagyobb mennyiségben, a szárítottban csak nyomokban található.
Gyűjtése és szárítása:
A kora tavasszal, vagy késő ősszel kiásott gyökeret megtisztítva, esetleg megmosva, napon, vagy padláson kell megszárítani. Úgy a szárításnál, mint az elraktározásnál figyelembe kell venni annak merges voltát, miértis a többi növényektől elkülönítendő.
Feldolgozása és értékesítése:
A népies állatgyógyászatban és a homeopátiában használják, — azonkívül égyes teakeverékeknek képezi alkotórészét. — Festvényt is állítanak elő belőle, mely tinctura Ari néven használatos.
Forrás:
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk