Fodormenta leírása:
Mentha crispa I.
Ajakosak – Labiatae
A fodormenta külső alakjában nagyon hasonlít a borsosmentához; főképpen jellemző szaga és levelei által különböztetjük meg amaztól. A fodormenta levelei keresztben átellenesek, ülők vagy rövidnyelűek, tojásdadok, végükön kihegyezettek. Lemezük erősen ráncos s alsó részükön mirigyszőrökkel borított. Virágai épúgy, mint a borsosmentánál, kalászalakú virágzatot alkotnak a szár és az oldalhajtások végén. Az egyes virágok sziromlevelei alul fehérek, felül pedig ibolyáskékveresbe átmenő színűek.
Előfordulása:
A fodormenta különböző mentafajoknak a leszármazottja, különösen Németországban termesztik nagy mennyiségben. Termesztése nem bír oly nagy jelentőséggel mint a borsosmentáé.
Begyűjtendő része:
A föld feletti virágzó szárrészt és a leveleket gyüjtik; az előbbi herba Menthae crispae, az utóbbi folia Menthae crispae néven kerül a kereskedelembe.
Hatóanyaga:
Illóolaj, melyet a növény földfeltetti részéből desztilláció útján állítanak elő.
Termesztés:
Termesztése ugyanúgy történik, mint a borsosmentáé.
Gyűjtés és szárítás:
Gyűjtése és szárítása ugyanaz, mint a borsosmentánál.
Feldolgozása és értékesítése:
A leveleket magát és az illóolajat a gyógyászatban és a kozmetikában használják fel.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk