Fekete mustár – Brassica nigra

Fekete mustár leírása:

Brassica nigra

Keresztesek – Cruciferae

Negyedmétertől egy méterig felnövő magas egyéves növény. Szára hengeres, gyengén szőrös. Levelei közül az alsók hosszú nyelűek, tojásdad alakúak, szárnyasán szeldeltek és az egyes levélkék fogazottak. A felső levelek kisebbek, rövidebb nyelűek, lándzsásak, hegyesek, fürészesen fogazottak. A virágok sárgaszínűek. A termése becő. A magvai vörösesbarnaszínűek.

Előfordulása:

A mérsékelt földövi területeken sok helyen termesztik és egyes helyeken elvadult állapotban is található.

Begyűjtendő része:

A magvait gyűjtik be és semen sinapis nigrae néven hozzák forgalomba.

Hatóanyaga:

Sinigrin glycosida, myrosin ensym, sinapin, dnapinsav, és sok zsíros olaj. A sinigrin glycosida a myrosin ensym hatására illő mustárolajra, szőlőcukorra és kálium bisulfidra bomlik.

Termesztése:

Ugyanúgy történik mint a fehér mustáré, talajban nem válogatós, azonban legjobban tenyészik a meszes, vályogtalajban; – az éghajlat iránt sem igényes sa fagy iránt sem érzékeny. A mustár termesztéshez a talajt ősszel fel kell szántani. A magvakat az előző évben trágyázott talajba 30-40 cm sortávolságra vetjük el. A vetőmagszükséglet kat. holdanként 5-6 kg. Termelési hozam kat. holdanként 4-5 q magtermés.

Gyűjtése és szárítása:

A magvakat teljes megérésükkor azonnal be kell gyűjteni, mert a magvak könnyen kiperegnek. A learatott mustárt kévékbe kötve megszárítják és azután pergetik ki.

Feldolgozása és értékesítése:

A gyógyászatban a magvakat egész állapotban és porítva használják. Belőlük készítik a mustárlisztet, mustárpapírt, mustár-szeszt, melyek a házi gyógyászatban nagyon elterjedtek. Ezenkívül a mustármagból állítják elő a zsíros olajat s a zsíros olajtól megszabadított és vízzel erjesztett mustármagporból pedig lepárolás útján állítják elő az illó mustárolajat.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk