Feherfűz – Salix alba
Fehérfűz leírása:
Salix alba L.
(Ezüstös fűz)
Fűzfafélék – Salicaceae
15 — 20 méter magas fa, melynek ágai eleinte szürkés-sárgák, később világos-zöld színűek. Levelei hosszúkás-lándzsásak, fehér selymesek, később szürkék.
Előfordulása:
Mérsékelt égövi tájakon, főleg nedves helyeken, folyók partjain. Hazánkban patakok, árkok, folyók mentén, vizenyős réteken.
Begyűjtendő része:
A körülbelül 1 mm vastag, kívül barna vagy zöldes, sima, belül barnaszínű kérge, mely a kereskedelembe cortex Salicis néven kerül.
Hatóanyagai:
Salicin glyeosida és csersav.
Gyűjtése és szárítása:
A február hó végén, vagy március hó elején levágott ágakat 6—8 cm-es darabokra kell felszabdalni és ezen darabokról lefejtett kérget padláson, napon, vagy gyenge hőmérsékletű kemencében kell megszorítani.
Fehérfűz
Feldolgozása és értékesítése:
A salicylsav és chinin elterjedése előtt, mint lázcsillapítónak nagy szerepe volt a gyógyászatban. Ma már a gyógyászati téren csak a népies gyógyászatban használják. Ezenkívül a cserzőiparban használják.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk