Piros ebszőlő leírása:
Solanum Dulcamara L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: keserédes csucsor, zolna, felfutó, erdei, vad, vízi, vagy veres ebszőlő, iszalag, kalina, kalinka, temondádfű)
Ebszőlőfélék – Solanaceae
Félmétertől-kétméterig megnövő kúszó cserje. Szára néha lecsepült. Levelei nyelesek, tojásdadok, épszélűek, kihegyezettek. Virágzata kunkor. Virágai ibolyaszínűek, ritkán fehérek. A sárga portokok virágból kiálló kúpot képeznek. Hosszas tojásdadalakú bogyója élénk piros.
Előfordulása:
Amerika tropikus vidékein, kevésbé a mérsékelt övékén, főleg nedves helyeken. Hazánkban árkok mentén, nyirkos cserjék, füzesekben.
Begyűjtendő része:
Szára gyűjtendő, mely a kereskedelembe stipites Dulcamarae néven kerül. A drogot képező szára 4—8 mm vastag, hosszában csíkolt vagy barázdált, zöldesbarna-fénylő, felületén paraszemölcsökkel és levélripacsokkal. Belül gyakran üreges.
Hatóanyaga:
Solanin, dulcamarin.
Gyűjtése es szárítása:
A kora tavasszal vagy késő ősszel begyűjtött szárakat napon, vagy pedig a padláson szárítjuk meg.
Feldolgozása és értékesítése:
Az általános gyógyászatban kivonatok alakjában és a homeopátiában különböző alakban elég gyakran alkalmazzák.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk