fbpx
Orvosi angélika, angyalgyökér, angyalfű - Archangelica officinalis

Angyalgyökér – Angelica archangelicaor

Angyalgyökér leírása:

Angelica archangelica L.

Régies vagy egyéb ismert nevei: orvosi angyalgyökér, orvosi angélika, orvosi angelika, angelika, angyelika, angyalfű, kerti angyalfű

Apiaceae – zellerfélék családja

Az angyalgyökér részben kétnyári, részben évelő növény. Az első évben a magról kelt növényke nagy, tőállású levélcsomót hajt, gyökere pedig a petrezselyemre emlékeztető és kb. 4 cm vastagságúvá válik. A második évben virágba hajt, virágzás után a vastag gyökere vagy életben marad még részben vagy pedig elpusztul s ekkor a növény tövéből több ujjnyi vastag fehér, elágazó mellékgyökérből fejlődik.

Gyökere kívül sárgás-barna, belseje sárgás-fehér és sárgás színű tejnedvet tartalmaz. Szára igen erős, 130—230 cm magas, kivételesen 4 m magasra is megnőhet és 5 cm vastag is lehet. Északibb vidékeken még sokkal vastagabbra nő. A szár nagyon elágazó, kerek, felülete barázdás, kopasz, csöves alkotású, t. i. belül üres. Töve sokszor vöröses leheletű és vörösen pettyegetett. Levelei óriási nagyra nőnek. A tőlevelek 30-50 cm hosszúak is lehetnek. A levelek nyelesek, a nyél töve feltűnő nagy, felpuffadt hüvelyt képez, melybe a fiatalabb oldalhajtások be vannak zárva. A levéllemez 2-3 szorosan szárnyas, az egyes szelvények tojásdadok, egyenlőtlenül és durván fogas szélűek. A levél végálló szelvénye háromkaréjú, az oldalsók sokszor két karéjúak.

A levél kopasz, színe sötétzöld, visszája kékes-zöld. A felsőbb levelek fokozatosan egyszerűsödnek, míg a virágzatot körülvevő murvákká el nem korcsosodnak, melyeken főleg a hüvely van kifejlődve s a tetején 1-3 kis levélke áll. A szár tetejét, valamint az oldalágakét a nagy, soksugárú, gömbölyű ú. n. ernyőt képező virágzat foglalja el. A virágzat összetett ernyőt képez, melynek 30-nál is több ága van s ezek mindegyikének a végén sok nyeles virág áll. Utóbbiak az ernyőcskét alkotják. Az ernyőcske félgömb alakú és sok apró 5-10 mm hosszú murva levélke alkotta gallérkával körül van véve. Az egyes virágok nagyon aprók, sárgás-zöldes-fehérek és hosszú nyelűek. Az angyalgyökér július és augusztus havában virágzik.

Világosbarna, ikerkaszat termése van.

Előfordulása:

Az angyalgyökér ritka növény és miután nagyon keresik a gyökerét, azért érdemes ezt a növényt termeszteni. Az angyalgyökér az északi vidékek (Grönland, Izland) növénye, ahol nedves réteken, folyók és patakok partján, valamint mocsaras árkokban nő. Hazánkban csakis havasi vidékeken terem, nevezetesen a Magas-Tátra nedves helyein és patakjai mentén (1906), főleg a törpe fenyő tövében. Szepes megyén kívül előfordul még Trencsén, Árva és Liptómegyében, továbbá a bánság hegyeken és az erdélyi mészkőhavasok sziklás, vízeres helyein Retyezát, Avrisel, Bucsecs. Kertben termesztik s ezért egyes helyeken elvadultan is található.

Drogja:

Angelicae radix: Orvosi angyalgyökér szárított gyökere (Ph.Hg.VIII. min. 2 ml/kg illóolaj)
Angelicae radix, gyökértörzs szürkés, vagy vörösesbarna, keresztirányban gyűrűzött alsó részen elágazó gyökerek erednek – hengeresek, hosszanti irányban barázdáltak gyökértörzs csúcsán néha szár-levélmaradványok láthatók (megengedett idegenanyag tartalom: levél-száralap: max 5%, kifakult növényi részek: max 5%, egyéb idegen eredetű anyag: max 1%), törése egyenetlen keresztmetszeti felszínen: – szürkésfehér, szivacsos, sugaras szerkezetű kéreg, benne a kiválasztójáratok barna foltokként tűnnek elő – farésze világostól a szürkéssárgáig terjed, körülveszi a bélszövetet illóolaját, 4 órán át desztillálják a porított gyökérből.

Angyalgyökér gyógyhatása, használata:

Régi idők óta szerepel a gyógyászatban kivált az északi népeknél.  A termesztett angyalgyökér rövid 5 cm vastag főgyökérből és nagyszámú, dúsan elágazó, egész 30 cm hosszú és tövükön 1 cm vastag mellékgyökerekből áll; a vadon termőnek vastagabb és kevésbé ágas a tőgyökere.

A kereskedésbe kerülő angyalgyökér főtömegét a mellékgyökerek képezik. Az angyalgyökérnek erős, zamatos, kellemes, átható, a pasztinákra emlékeztető szaga és elébb édes, utóbb csípős zamatos és keserű íze van. Mindez a benne lévő sajátságos illóolajtól ered. Az angyalgyökeret mindenféle gyengeség okozta baj ellen használták. Teát főznek belőle, továbbá pálinkába teszik, gyomorerősítő likőrt is készítenek belőle; pl. az ú. n. >englischbitter< pálinkának főalkotórészét képezi. Az állatgyógyászatban is szerepel az angyalgyökér. A fiatal puha szárát és leveleit az északi népek főzeléknek készítik el, gyenge szárát cukorba be főzték s gyomorerősítő és az emésztést elősegítő szernek használták.

Hagyományos alkalmazásában inkább az emésztési panaszok ellen fogyasztották.

Angyalgyökér hatóanyaga:

  • 0,2-1,9% illóolaj (alfa/béta fellandrén, alfa-pinén)
  • kumarinok, furanokumarinok (bergaptén, angelicin) kumarin: fotoszenzivitást – fényérzékenységet okoz
  • gyanta
  • angelicasav
  • valeriansav
  • almasav
  • keményítő
  • cukor
  • zsír
  • csersav
  • keserű anyagok.

Termesztése:

A középkötött nyirkos, mélyrétegű, tápanyagban dús, morzsalékos talajt kedvelő kétéves növény. Termesztése magvetés útján palánta előneveléssel történik, június-július hónapok között. Otthoni vetés előtt érdemes a magokat néhány hétre betenni a fagyasztóba, mert szükséges a magoknak a hideghatás, különben nehezen fog csírázni. A kifejlődött palántákat ősszel vagy kora tavasszal kiültethetjük állandó helyükre. A növény térszükséglete 60 cm. Egy katasztrális hold beültetéséhez 350 gr mag szükséges. Egy katasztrális hold hozama 8 — 10 q (mázsa) gyökér. Nálunk a kereskedelemben előfordult áru legnagyobb része Csehországból származott.

Fajták:

  • Budakalászi (1959)

Trágyázás:

  • Elővetemény alá: szervestrágya őszi talajelőkészítéskor: N: 50-70 kg/ha P2O5: 80-100 kg/ha K2O: 120-180 kg/ha

Szaporítás:

  • Régebben palántaneveléssel is, de túl DRÁGA, helybe vetéssel tél alá, novemberben: 1-1,5 cm mélyen, 60 cm sortávval 8 kg/ha vetőmagszükségelt márciusban: 1-1,5 cm mélyen, 60 cm sortávval 10 kg/ha vetőmagszükséglet. Ha márciusban vetjük, a magokat a vetés előtt 2-3 hétig fagyasztani szükséges

Növényvédelem:

  • Fuzikládiumos varrasodás a levélfelszínen elszáradt foltosodás, levéltetvek vírusokat terjesztenek

Ápolás:

  • Tőritkítás sorközkapálás, aszályos időben öntözés (+150-200ml) Az 1. évben megjelenő virágzati szárak eltávolítása

Betakarítás:

  • 1. vagy 2. évben, októberben kormánylemez nélküli ekével, kumarinok (fényérzékenységet okoznak) -> növényvédelmi kesztyű!!!

Hozam:

  • 1,6-1,8 t/ha – száraz gyökérhozam

Feldolgozás:

Elsődleges feldolgozás, gyökér tisztítása, földmaradványok, egyéb növényi részek eltávolítása mosással, gyökereket 2-4 felé vágják, majd szárítás: 40-50 °C-on

Szedése:

Legtöbb helyen az angyalgyökeret ősszel ássák. Lehet azonban az angyalgyökeret a második év tavaszán is, mielőtt kizöldült volna, kiszedni. A kiásott angyalgyökeret meg szokták mosni, azután az erősebb példányok mellékgyökereit kontyba fonják és zsinegre felakasztva, mérsékelt melegben a levegőn megszárítják. A megszárított angyalgyökér szürkésbarna, egész vörösesbarna színű, szabálytalanul hosszbarázdás és harántúl ránczos, könnyen vágható mint a viasz, törési lapja sima.

A szárított angyalgyökér könnyen esik a rovarok martalékául, ezért alaposan kell megszárítani és gyorsan el kell szállítani. Szállításkor zsákba csomagolható. 5 kg nyersből lesz 1 kg száraz gyökér. Nem cserélendő össze a vad angélikával (angelica silvestris l.) mely nedves réteken, erdőben és patakok partján előfordul. Ennek gyűjtése nem érdemes, bár a nép szintén használja háziszernek.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

2021-06-23T14:20:27+00:00 által|
Go to Top