Egynyári szélfű – Mercurialis annua
Egynyári szélfű leírása:
Mercurialis annua L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: disznóparéj, hasindító, haslágyítófű, merkurcsilla, merkurfü, sérültfű)
Fűtejfélék — Euphorbiaceae
15—30 cm magas, egyéves növény. Szára négyélű, ágai átellenesek. Levelei nyelesek, hosszúkás tojása alakúak, durván fogasak. Porzós virágai hosszú vékony kocsányokon csomókban fejlődnek, zöld színűek. A termővirágok rövid nyelűek, a levelek hónaljában foglalnak helyet. A virágok egyivarúak. A termés hegyes kiemelkedésekkel borított.
Előfordulása:
Általában a földkerekségen mindenütt található mint közönséges gyomnövény. Hazánkban mívelt talajon, parlagon, erdők szélén terem, a lehulló magvak utján szaporodik.
Begyűjtendő része:
Leveles virágos szára, mely a kereskedelembe herba mercurialis annuae néven kerül.
Hatóanyaga:
Mercurialin és illóolaj.
Gyűjtése és szárítása:
A június-szeptember hónapok között virágzó növény földfeletti része, — begyűjtés után — szellős padláson szárítandó. Szárítás céljából tenyérnyi vastag rétegben kell szétteríteni s így 4—7 nap alatt megszárad.
Feldolgozása és értékesítése:
Csakis a gyógyászatban, — főképpen a népies gyógyászatban használják.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények