Mezei zsurló leírása:
Equisetum arense L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: bábaguzsaly, békaláb, csikófark, kannamosófű, lófarkfű, ólomsimító, sikárlófű,zsonga, zsurló.)
Zsurlófélék – Equisetaceae
Évelő növény, tőkéje tarackos. Termő szára körülbelül egynegyed méter magas, pirosas, vagy sárgabarna színű s kora tavasszal fejlődik. Meddő szára csak később, a termőszár elszáradása után fejlődik, zöld színű, 30—60 cm magas. Szára hosszas, barázdált, csomók által ízekre vannak osztva. Ágai a csomókon örvben állanak. A levelek apró hüvelyszerű képződmények.
Előfordulása:
Homokos, agyagos talajon úgyszólván mindenütt található. Hazánkban árkok mentén, homokos, agyagos, nedves, réteken, úgy a Nagy-Alföld legdélibb részein, mint a hegyes vidékeken mindenütt ott látható.
Begyűjtendő része:
A leveles (meddő) szár, mely herba equiseti néven kerül forgalomba.
Gyűjtése és szárítása:
Május-június hónapok között a növény földfeletti részét kell begyűjteni. A begyűjtött növényi részt szárításkor a napfény közvetlen hatásának nem szabad kitenni, amiért legcélszerűbb szellős padlásra felterítve végezni a szárítást.
Feldolgozása:
Kovasav tartalmánál fogva használják a gyógyászatban különösen főzet készítésére és egyes teakeverékek alkatrészéül. Így egyik alkotórésze a karlsbadi teának is.
Hatóanyagai:
Igen sok kovasavat, equisetin savat, zsíros olajat és gyantát tartalmaz.
Előfordulása
Hatóanyaga
Gyűjtése
Forrás:
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk