Pirosító – Alkanna tinctoria L.
Pirosító leírása:
Alkanna tinctoria L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: homoki pirosító, piros, báránypirosító, vadökörnyelv, pirosítógyökér, festőgyökér)
Borrágófélék – Borraginaceae
A pirosító évelő növény. Gyökere piros színű. Földalatti szára, mely a gyökérrel megegyező piros színű, vastag, felülete pikkelyes. Földfölötti szára lecsepült, nagyon szőrös. Egy tőből nagyon sok szár indul ki. Levelei szintén igen szőrösek, szétszórtan állnak, lándsás alakúak, az alsók ékidomúan lándzsásak. Virágai kék és piros színűek ritkán fehérek v. sárgák. A pirosító áprilistól június végéig, néha ősszel másodszor virágzik.
Előfordulása:
A pirosító hazánkban az Alföld füves homoksíkjain és futóhomokján, főleg a Duna-Tisza közén található.
Pirosító használata:
A pirosító gyökerét radix alkannae név alatt árulják. Vele olajat, kenőcsöt, ajakírt és likőrt festenek, a zsírok kimutatására és a lakmusz helyettesítésére is használják. Lúgtól megkékül, savtól visszakapja eredeti vérpiros színét. A borszesz oldja és a zsiradékot szép pirosra (alkanna vöröst állították elő belőe), a vizet ellenben csak gyengén barnás színűre festi. A pirosító gyökér keresett árúczikk. A pirosítógyökér kérge sötétpiros, vékony, törékeny és könnyen lejámlik, azért óvatosan kezelendő.
Hatóanyaga:
Az alkannin nevű vörös festékanyag.
Szedése:
A pirosító gyökerét száraz időben kell kiásni. A földfölötti részeket le kell vágni s el kell dobni, ellenben a gyökeret meg kell tisztítani a földtől, homoktól és szellős padláson és gondosan meg kell szárítani. Minél jobban meg tisztítva a pirosítógyökér a kérfölötti részektől, annál értékesebb a gyökér. Kiásáskor nagyon kell figyelni, hogy a gyökér kérge meg ne sérüljön, mert a pirosítógyökérnek legértékesebb része éppen a kérge, ez tartalmazza a legtöbb festőanyagot, a kéreg pedig könnyen hámlik és morzsolódik, Száradás alatt gondosan forgassuk meg a gyökeret, hogy meg ne penészedjék. A forgatásnál, valamint a csomagolásnál is vigyázva járjunk el, hogy a gyökér kérge le ne kopjék. 4 kg. friss gyökérből lesz 1 kg. száraz árú.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények