Pásztortáska vérzések ellen

Pásztortáska leírása:

Capsella bursa-pastoris

Régies vagy egyéb ismert nevei: közönséges pásztortáska, békalencse, békatarsoly, gezemice, istentáskája, paperszénye, porcogófű, véráztatófű, pásztortarsoly, paptarsoly, pásztorerszény, pásztor ostora, vadmustár, féregfű, büdös szaporafű, kanálfű, libazsázsa, kalánlopó, szívkésfű, Kisjézus táskája, élekhalok, csapka, palackféreg, palackfű, porcogófű, szent György-virág, véraltatófű

Káposztafélék — Brassicacea

Körülbelül egynegyedméter magasságig megnövő egy- vagy kétéves növény. Tőlevelei rózsában állók, szárnyasan hasogatottak, a szárlevelek ülők, kisebbek, foas szélűek vagy épek. Apró virágai négy sziromlevélből állnak, fehérszínűek, kezdetben sátorozó, később megnyúlt fürt. Táskaformájú (szív alakú, majdnem háromszögletű) becőketerméséről kapta a nevét, szára 20-50 cm magas, elágazó, létraszerűen sorakozó magtokok. Magvai kezdetben aranyszínűek.  Legnagyobb mennyiségben április-májusban virágzik, egyébként egész nyáron át (akár novemberig is). Levelei íze enyhén csípősek, borsosak, termésének íze a dióra emlékeztet, szintén enyhén csípős.

Nemzetségéhez 5 faj tartozik

Előfordulása:

Egész Európában és hazánkban is parlagokon, szántóföldeken, utak mentén, nagyon elterjedt. Szinte bárhol találkozhatunk vele 2000 méter feletti magasságig, alföldtől a hegyvidékekig.

Begyűjtendő része:

A növénynek földfeletti része (virágos, leveles szára), mely Herba bursae capsellae néven kerül a kereskedelembe.

Hatóanyaga:

A növény szárában és leveleiben egy könnyen bomló alkaloidát és glycosidaszerű savat (bursasav) tártalmaz, a magvakban az illó mustárolajhoz hasonló illóolaj van, peptid (vérzéscsillapító). 1% flavonglikozida, flavonoidok (luteloin, diozmin, kvercetin),  biogén aminok (betain, kolin, tiramin, acetilkolin, hisztamin), kálisó, cseranyag, gyanta, zsírosolaj (magvakban), ásványi anyagok, kalcium, tanninok,  szaponinok.

Gyakori, hogy penészgomba támadja meg és ezért nehézkes a vizsgálata, mert droganyagjai teljesen megváltozhatnak. A probléma az, hogy a gombafertőzés csak előrehaladott állapotban vehető csak észre, már jóval korábban jelen lehet a növényben. Az is előfordulhat, hogy maga a gomba fejti ki a gyógyhatást vagy legalábbis valamit hozzáadhat a növény hatásához.

Másik probléma, hogy a hatóanyagainak mennyisége nagyon ingadozó, amihez az időjárás, talajviszonyok stb. hozzájárulnak.

Felhasználása és hatása:

Mindenféle vérzés megállítására használták, a tüdő, a gyomor és belek vérzése esetében. Nagyfokú menstruációs vérzés csillapítására szintén fogyasztották. Laboratóriumban, állatokban indukált daganatok kifejlődését gátolta. Ember és állatkísérletekben végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a növény megállíthatja a vérzést. Méhizomösszehúzódást serkentő hatását elismerik.

Pásztortáska segítségével orosz orvosoknak elképzelhetőnek tartják a mocsárláz gyógyíthatóságát, igazolták, hogy hatékony lehet a kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek (pl. agyvelőgyulladás) kezelésében. A pásztortáska ugyanis elpusztítja a lárvákat, amelyek felelősek a terjesztett betegségekért.

• méhvérzés (méh összehúzó hatás)
• vérzéscsillapító
• gyomorvérzés, gyomorfekély
• tüdővérzés (korábban tüdőbaj, vérköpés csillapítására)
• orrvérzés
• szülés utáni vérzés
• aranyér (vérző és gyulladt aranyércsomók kezelésére)
• visszér
• menstruációs fájfdalmak
• hólyaghurut (tinktúra)
• vesekő (tinktúra)
• fogínyvérzés
• fürdő
• izomsorvadás (külsőleg, tinktúrát használva bedörzsölőszernek)
• gyulladásgátló
• enyhe vérnyomásszabályozó
• fertőtlenítő, sebgyógyító (tinktúra)
• húgyúti fertőtlenítő (vesepanaszok)
• vízhajtó
• hasmenés (hashajtó és hasfogó egyben)
• zúzott és vágott sebek
• nyálkahártya (fertőzött)
• daganatos betegségek (állatkísérletekben igazolt)
• maláriás láz (régen friss, feldarabolt növényt csuklóra és lábra helyezték, amitől állítólag a maláriás láz enyhült – kinint helyettesítették vele)
• láz (feljegyzésekben ezetbe áztatva, lázas betegek ütőerére tették)
• vérlemezke képződés serkentő
• izomtónus fokozó (bélrenyheség ellen)
• idegrendszeri rehabilitáló (legyengült idegrendszer)
• ekcéma (forrázata, friss levelének külső és belső együttes használata)

Menstruációs fájdalom, méhvérzés, aranyér:

• 5 gr szárított növény egy csésze forrásban lévő vízben 10-15 percig áztatva. Napi adag: 2 maximum (!) 3 csésze

Gyomor és bélvérzés:

• 2 teáskanál drogot 2 dl vízben 15 percig áztatva, leszűrve. Napi adag: 2 csésze

Orrvérzés: (pépesített növény az orrba helyezése)

• inhalálás, az előzőekben írt tea készítési formával.
• tinktúra, egy pohár vízben 50 csepp elkeverve. Napi adag: naponta maximum (!) 3 alkalommal

Fogínyvérzés, szájüregi seb, fogeltávolítás után:

• higított tinktúra, forrázat vagy áztatmány használható
• egy teáskanyálnyi nvényből egy csésze gyógytea készítése és szájöblögetés során 3-5 percig tartsuk

Várandós és szoptató anyák ne használják, valamint gyermekek esetében sem! Vérhigítókat szedők, vérrögképződésre hajlamos, érelmeszesedéses egyéneknek tilos a fogyasztása! Akiknél korábban szívinfarktus, szívroham, tromboembólia fellépett tilos a fogyasztása!

Gyorsíthatja a véralvadást, a belső véralvadás szívrohamhoz, infarktushoz vezethet. Jelenlegi ismereteink szerint semmilyen káros vagy egyéb mérgező hatása nem ismert, kiváló elsősegélynövény a fentebb írt problémákra. Elsősegélyként a sebre téve és erőteljes nyomással rajta tartva elállítja a vérzést.

Felhasználása a konyhában:

• salátákban, főzelékekben, sültek mellé, köretek, levesek díszítésére  használhatjuk
• pörköltekben
• spenóthoz hasonlóan fogyasztható

Gyűjtése és szárítása:

A tavasztól-őszig virágzó földfeletti rész gyűjtendő be és árnyékos, szellős helyen szárítandó.

Termesztése:

Mivel vadon nagy mennyiségben fordul elő, termesztésével nem érdemes foglalkozni. Magról könnyen szaporítható, tavasszal vetve, napfényes helyre. Jó lefolyású, homokos talajt kedveli, de sok talajtípust eltűr.

Tárolása:

Hosszú tárolása nem ajánlott, mert az idő múlásával jelentősen csökken a hatóanyagainak tartalma.

Feldolgozása és értékesítés:

A pásztortáskát régebben a gyógyászatban nagyon kiterjedten használták, kivonatok, főzetek, festvények alakjában. Használata későbben háttérbe szorult, míg az újabb időben, különösen a világháború alatt, amidőn az extractum hydrastis fluidum pótszeréül alkalmazták, használata mindinkább elterjedt. Kivonata ext. Bursae past. fluidum név alatt használatos és egyes külföldi gyógyszerkönyvekben hivatalos is.

Történelme:

Ókori görög és római orvosok hashajtóként javallották, Hippokratész már használta a méh kezelésére.

Mélius Juhász Péter: “Asszonyember vérét megállotja, minden belső betegséget gyógyít”. Az I. világháború alatt, mikor kevés vérzéscsillapító állt rendelkezésre, a katonákkal pásztortáska gyógyteát itattak. Az első világháború után a méhre összehúzó hatása miatt használták az anyarozs helyett. IX. Szovjet Gyógyszerkönyben hivatalosan szerepelt, mint vérzéscsillapító teakeverékek alkotórészeként.

Nicholas Culpeper: “Kevés növény tudhat jobb tulajdonságokat a magáének, mint éppen ez, mégis fájó szívvel el kell vetnem.” (Több, mint 300 évvel ezelőtt)

XVI. szászadban olasz orvosok vérzések és elsősorban vizeletben megjelenő vér elállítására kezdték alkalmazni.

A XVI-XVII. századi füveskönyvekben olvashatunk először, az orr, szájüreg, légutak, vese vérzésének gyógyítására használt drogról.

Az első telepesek a növényt Észak-Amerikába is magukkal vitték, ahol rendkívül gyorsan elterjedt.

King: “a frisssen szedett növény minden kétséget kizáróan hatékonyabb, mint a szárított.”

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Dr. Michael A. Weiner, Gyógynövény Biblia, ISBN: 963 7495 29
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Beh Mariann, A kert konyhája, ISBN:978 615 5417 41 2
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Herbárium – Dr.Kmeth Sándor, ISBN:-978-615-80075-2-87
Házi füveskönyv – Vicky Chown&Kim Walker, ISBN:978-963-433-225-12
Gyógyító növények – Jethro Kloss, ISBN:978-963-689-351-26
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 192
Michael Castleman, Gyógynövény enciklopédia, ISBN: 963 583 051 75
Molnárné Juhász Ágnes, Gyógyteák könyve, ISBN:978-963-278-477-26
Németh Imréné Éva,Gyógynövény ABC, ISBN:978-615-5171-38-65
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Dr.Kolos Ede-Kolosné Pethes Edit, Hazai gyógynövényeink
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Barbara és Peter Theiss, Erdők, mezők, patikája, ISBN:963 85035 0 5
Babulka Péter, Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket, ISBN:963 9237 66 3
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Németh Imréné Éva,Gyógynövény ABC, ISBN:978-615-5171-38-65
Varró Aladár Béla,Gyógynövények gyógyhatásai, ISBN:963-9117-02-179