Orvosi angélika, angyalgyökér, angyalfű - Archangelica officinalis

Orvosi angélika, angyalgyökér, angyalfű – Archangelica officinalis

Orvosi angelika leírása:

Archangelica officinalis/angelica archangelica

(Régies vagy egyéb ismert nevei: orvosi angélika, angyalgyökér, angyalfű, kerti angyalfű)

Ernyősök – Umbelliferae

Az orvosi angélika részben kétnyári, részben évelő növény. Az első évben a magról kelt növényke nagy, tőállású levélcsomót hajt, gyökere pedig a petrezselyemre emlékeztető és kb. 4 cm vastagságúvá válik. A második évben virágba hajt, virágzás után a vastag gyökere vagy életben marad még részben vagy pedig elpusztul s ekkor a növény tövéből több ujjnyi vastag fehér, elágazó mellékgyökér fejlődik.

Gyökere kívül sárgás-barna, belseje sárgás-fehér és sárgás színű tejnedvet tartalmaz. Szára igen erős, 130—230 cm magas, kivételesen 4 m.-nyire is megnőhet, a mellett 5 cm vastag is lehet. Északibb vidékeken még sokkal vastagabbra nő. A szár nagyon elágazó, kerek, felülete barázdás, kopasz, csöves alkotású, t. i. belül üres. Töve sokszor vöröses leheletű és vörösen pettyegetett. Levelei óriási nagyra nőnek. A tőlevelek 30-50 cm hosszúak is lehetnek. A levelek nyelesek, a nyél töve feltűnő nagy, felpuffadt hüvelyt képez, melybe a fiatalabb oldalhajtások be vannak zárva. A levéllemez 2-3 szorosan szárnyas, az egyes szelvények tojásdadok, egyenlőtlenül és durván fogas szélűek. A levél végálló szelvénye háromkaréjú, az oldalsók sokszor két karéjúak.

A levél kopasz, színe sötétzöld, visszája kékes-zöld. A felsőbb levelek fokozatosan egyszerűsödnek, míg a virágzatot körülvevő murvákká el nem korcsosodnak, melyeken főleg a hüvely van kifejlődve s a tetején 1-3 kis levélke áll. A szár tetejét, valamint az oldalágakét a nagy, soksugárú, gömbölyű ú. n. ernyőt képező virágzat foglalja el. A virágzat összetett ernyőt képez, melynek 30-nál is több ága van s ezek mindegyikének a végén sok nyeles virág áll. Utóbbiak az ernyőcskét alkotják. Az ernyőcske félgömb alakú és sok apró 5-10 mm hosszú murva levélke alkotta gallérkával körül van véve. Az egyes virágok nagyon aprók, sárgás-zöldes-fehérek és hosszú nyelűek. Az angélika július és augusztus havában virágzik.

Előfordulása:

Ki orvosi angélka ritka növény és miután nagyon keresik a gyökerét, azért érdemes ezt a növényt termeszteni. Az orvosi angélika az északi vidékek (Grönland, Izland) növénye, ahol nedves réteken, folyók és patakok partján, valamint mocsaras árkokban nő. Hazánkban csakis havasi vidékeken terem, nevezetesen a Magas-Tátra nedves helyein és patakjai mentén, főleg a törpe fenyő tövében. Szepes megyén kívül előfordul még Trencsén, Árva és Liptómegyében, továbbá a bánság hegyeken és az erdélyi mészkőhavasok sziklás, vízeres helyein Retyezát, Avrisel, Bucsecs. Kertben termesztik s ezért egyes helyeken elvadultan is található.

Orvosi angelika gyógyhatása, használata:

Az orvosi angélika gyökerét, angyalgyökér, radix angelicas néven árulják. Ez régi idők óta szerepel a gyógyászatban kivált az északi népeknél.  A termesztett angyalgyökér rövid 5 cm vastag főgyökérből és nagyszámú, dúsan elágazó, egész 30 cm hosszú és tövükön 1 cm vastag mellékgyökerekből áll; a vadon termőnek vastagabb és kevésbé ágas a tőgyökere.

A kereskedésbe kerülő angyalgyökér főtömegét a mellékgyökerek képezik. Az angyalgyökérnek erős, zamatos, kellemes, átható, a pasztinákra emlékeztető szaga és elébb édes, utóbb csípős zamatos és keserű íze van. Mindez a benne lévő sajátságos illanó olajtól ered. Ezenkívül még gyantát, angelikasavat, macskagyökérsavat és nádczukrot is tartalmaz. Az angyalgyökeret mindenféle gyengeség okozta baj ellen használták. Teát főznek belőle, továbbá pálinkába teszik, gyomorerősítő likőrt is készítenek belőle; pl. az ú. n. >englischbitter< pálinkának főalkotórészét képezi. Az állatgyógyászatban is szerepel az angyalgyökér. A fiatal puha szárát és leveleit az északi népek főzeléknek készítik el, gyenge szárát czukorba be főzik s gyomorerősítő és az emésztést elősegítő szernek használják.

Angelika hatóanyaga:

Illóolaj o,3—1%, gyanta, angelicasav, valeriansav, almasav, keményítő, cukor, zsír, csersav és keserű anyagok.

Termesztése:

A középkötött nyirkos talajt kedvelő kétéves növény termesztése magvetés útján palánta előneveléssel történik, június-július hónapok között. A kifejlődött palántákat ősszel vagy kora tavasszal kiültethetjük állandó helyükre. A növény térszükséglete 60 cm. Egy katasztrális hold beültetéséhez 350 gr mag szükséges. Egy katasztrális hold hozama 8 — 10 q (mázsa) gyökér. Nálunk a kereskedelemben előfordult áru legnagyobb része Csehországból származott.

Szedése:

Legtöbb helyen az angyalgyökeret ősszel ássák. Lehet azonban az angyalgyökeret a második év tavaszán is, mielőtt kizöldült volna, kiszedni. A kiásott angyalgyökeret meg szokták mosni, azután az erősebb példányok mellékgyökereit kontyba fonják és zsinegre felakasztva, mérsékelt melegben a levegőn megszárítják. A megszárított angyalgyökér szürkésbarna, egész vörösesbarna színű, szabálytalanul hosszbarázdás és harántúl ránczos, könnyen vágható mint a viasz, törési lapja sima. A szárított gyökér könnyen esik a rovarok martalékául, ezért alaposan kell megszárítani és gyorsan el kell szállítani. Szállításkor zsákba csomagolható. 5 kg nyersből lesz 1 kg száraz gyökér. Nem cserélendő össze a vad angélikával (angelica silvestris l.) mely nedves réteken, erdőben és patakok partján előfordul. Ennek gyűjtése nem érdemes, bár a nép szintén használja háziszernek.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

2021-02-04T16:26:23+00:00 által|
Go to Top