Örvénygyökér-peremizs-pompás örménygyökér

Örménygyökér – Inula Helenium L.

Örménygyökér leírása:

Inula Helenium L.

(Régies vagy egyéb ismert nevei: peremizs, örvénygyökér, pompás örménygyökér, pompás örvénygyökér)

Fészkesek – Compositae

Az örménygyökér évelő növény, már az ókorban is ismerték és használták. Az első évben még nem virágzik, hanem csak egynéhány tőállású levelet hajt, csak a második évtől kezdve virágzik. Gyökere 20 cm hosszúra és 6 cm vastagra nő és dúsan elágazik. Szára felálló, erős, 1,5 sőt  akár 2 m magasra is  megnő, éleit, alul érdes, felül puha szőrű, nemezes. Levelei igen nagyok; a tőlevelek 30—40 cm, néha 1 m hosszúak és 8—12, sőt 20 cm szélesek; a száron állók jóval kisebbek. A tőlevelek rövidnyelűek, lemezők nyélbe lefutó, a száron állók nyeletlenek, szíves aljjal félig szárölelők. A levelek hosszúdad tojásalakúak, hegyesek, szabálytalanul fogas szélűek. A levél felső lapja ránczos, érdes, fonákja pedig puhaszőrű és nemezes. A gyéren elágazó szár oldalágait egy-egy nagy tányérszerű virágfej rekeszti be. A virágok sárga színűek és tekintélyes virág fejeket képeznek, melyet kívül zöld gallér vesz körül. A virágokból 4 mm hosszú és 1 mm vastag barna színű egymagú terméskék keletkeznek, melyek sárgásfehér szőrbóbitával koronázva vannak. A szél könnyen felkapja és tovaviszi e bóbitás terméskéket. Az örménygyökér júliustól-szeptemberig virágzik (néha akár az első fagyásig is).

Előfordulása:

Az örménygyökér nedves réteken, folyók és patakok mellékein, szőlők és gyümölcsös kertek közt, berkekben és hegyi kaszálókon terem. Vadon ez a növény talán csak az ország déli és keleti részén terem, elvadultan azonban az egész országban található folyók partján, nedves réteken és sziklás helyeken, még Árva megyében is, továbbá az erdélyi részekben.  Nálunk (őshonos) a Cserhátban, Börzsönyben, Nyírségben fordul elő. Az örménygyökeret u. i. régóta termesztik orvosi növény gyanánt kertekben s onnan elva­dulva a környéken elterjedt. Ma is termesztik több vidéken. Termesz­tése könnyen sikerül, magvetés útján. Kis-Ázsiában honos. Régebben várak tövében termesztették, nagy lakomák után közel legyen a beszerzése az emésztés segítéséhez.

Örménygyökér

Örménygyökér

Örménygyökér gyógyhatása, használata:

Az örménygyökér (vagy peremizs) földalatti szárát és gyökerét a gyógyászatban radix helenii, radix inulae és radix enulae név alatt használják. Gyökerének sajátságos fűszeres szaga van, mely frissen a kámforra emlékeztet. Íze eleinte kellemetlen, azután csípős keserű és fűszeres. Gyökere , illanó olajat, alantkámfort vagy helenint, inulint és keserű anyagot tartalmaz. Az örménygyökér főleg a nyálkahártyákra hat és ezért tüdőbaj és elnyálkásodás ellen használják.

Forrázatát köhögés, hörghurut, külsőleg bőrkiütések (kosz, rühesség, gombásodás – microsporum és thichophyton -) ellen használják. Az örménygyökérből és mustból készül az úgynevezett »alantbor«, melyet gyomorerősítésre (emésztőszervi, epe- és bélbántalmak, puffadás), egyes elbeszélések szerint levest is készítettek belőle. Húgyúti fertőzés, menstruációs panasz és féreghajtásra használták az örménygyökeret, de asztma ellen szintén hatásos egyéb növényekkel keverve.  Álmatlanság esetén lefekvés előtt igyuk meg a meleg főzetét. Stressz, szorongás, vérnyomás-, vércukorszint csökkentő és légzésgyorsító. Az örménygyökérből továbbá az emésztést elősegítő czukorkák, tabletták is készül (t)nek az 1600-as években (1906). Nagyobb mennyiségben bevéve hányást, hasmenést, gátfájdalmakat, görcsöket és akár bénulást is okozhat!

Várandós nőknek nem ajánlott a szedése! Orvosi felügyelet feltétlen szükséges!

Inulin tartalmát a legkönnyebben kinyerni úgy lehet, ha egy éjszakára beáztatjuk a növényt és majd azt lassan felfőzzük (először a 19. században vonták ki belőle az inulint). Kandírozni is lehet, egyesek szerint így a legfinomabb. Manapság inkább méregtelenítéshez, fogyáshoz, valamint az immunrendszer megerőssítéséhez, máj és emésztőrendszer működésének fokozása miatt fogyasztják. Likőripar szintén felhasználja, diabetikus készítmények egyik alapanyaga (inulin tartalma miatt), ugyanis cukorbetegek is szedhetik.

(“Régebben Gyógyszerkönyvünkben is hivatalos volt, ma már nem hivatalos. A gyökér porított állapotban használtatik, főképen a népies gyógyászatban.”- manapság inkább folyékony formában)

Hatóanyaga:

Illóolaj, helenin, nyálkaanyag, keserűanyag (1~3%), inulin (~44%), szeszkviterpén.

Örménygyökér - Inula helenium

Örménygyökér – Inula helenium

Termesztése:

A nyirkos, vízáteresztő, (savanyú) talajt, napos/félárnyékos helyet szereti igazán. Talaj iránt nem mondhatjuk igényesnek, akár 15 évig is el tud élni egy helyen, ha szaporítjuk, akkor a tápanyagpótlás, trágyázás szükséges. Szaporítása magvetés és tőosztás útján történik. A magvakat március-április hónapokban (a magok már 8-10 °C-on kezdenek csírázni, de a megfelelő hőmérséklet 18-22 °C) vagy június hó-elején vetik el. Ha tőosztással történik a szaporítás, akkor a töveket szeptember-október hónapokban ültetjük ki állandó helyükre 60—90 cm sortávolságra, termete miatt térigényes és a gyökérrendszere is gyorsan terjed, ezt vegyük figyelembe az esetleges későbbi írtás miatt. A vetőmagszükséglet kat. holdanként 300—400 gramm. Termelési hozama kat. holdanként a harmadik esztendőtől kezdve 8—10 q (mázsa) száraz gyökér. Különösebb gondozást nem igényel (vízigényes), betegségekkel és kártevőkkel szemben is viszonylag ellenálló (nyáron lisztharmatos lehet), hideg és száraz teleket is kibírja a gyöktörzse.

 

Örménygyökér - Inula helenium

Örménygyökér – Inula helenium

Szedése:

Az örménygyökeret ősszel vagy korán tavasszal kell kiásni. Kiásásra a nagyobb, többéves példányok (minimum 2 éves) gyökerét válasszuk, mert ezek gyökere ökölvastagságúra is megnőhet. A kiásott gyökeret elébb a földtől azután pedig a levélmaradványoktól, valamint a legvékonyabb oldalgyökerektől meg kell tisztítani. A vastagabb gyökereket hosszukban felezzük, kisebb darabokra vágjuk és gyorsan megszárítjuk. A gyökeret nem szabad meghámozni, mert az örménygyökér kérgéről ismerhető fel. Kívül barnás-fehér színű, megszárítva kemény, rideg, majdnem szarunemű, nyirkos helyen azonban nedvességet szí magába és akkor szívóssá lesz. Szárítás végett vagy ponyván a napra vagy szellős padláson terítsük ki vékonyan. ( Egyesek kisebb darabokra vágva zsinegre felfűzik és enyhe hő mellett szárítják meg) Ha törékenységig megszáradt, zsákba tömjük és elszállítjuk, 4 kg nyers gyökérből lesz 1 kg száraz gyökér.

Védett faj! Eszmei értéke: 5.000 Ft.

Alfajok:

  • Borzas peremizs (inula hirta)
  • Fűzlevelű peremizs (inula salicina)
Örménygyökér - Inula helenium

Örménygyökér – Inula helenium

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

2021-02-04T17:55:14+00:00 által|
Go to Top