Kocsányos tölgy - Quercus pedunculata (Robur L.)

Kocsányos tölgy – Quercus pedunculata (Robur L.)

Kocsányos tölgy és

Quercus pedunculata (Robur L.)

Kocsánytalan tölgy leírása:

Quercus sessiliflora (Salisb.)

(Régies vagy egyéb ismert nevei: gubacsfa, mocsárfa, suskafa)

Bükkfafélék – Fagaceae

A tölgyfa lombos erdeink leggyakoribb és legértékesebb fája. Körülbelül 40 méter magasra nő és a mellett 7 m.-nyi átmérője lehet. Koronája terebélyes, ágasbogas, göcsös. A vén tölgyfa kérge vastag, repedezett, hamuszürke, ellenben a fiatal ágaké még sima, ezüstös szürke színű. Levelei öblösen karélyosak, majdnem nyeletlenek, többnyire meztelenek; tövük keskenyedő. Virágai egylakiak, t. i. egyazon fán külön hím és külön női virágok vannak. Virágzás a lombfakadással esik össze. A hímvirágok lelógó, laza barkát képeznek; a női virágok nem képeznek barkát, hanem 2-7-ével hosszú nyélen állnak. A női virágot tövén apró pikkelyek övezik, melyek utóbb egymással összenőnek és a makk tövét körülfogó serlegalakú kopáncsot alkotják. Ezen leírt tölgy tájon kívül még gyakori tölgyfánk a kocsánytalan tölgy (quercus sessiliflora Sm.), melynek levelei hosszabb nyelűek, termései pedig nyeletlenek, ülők. Mind a két tölgyfának sok fajváltozata van. A tölgyfa április-májusban virágzik. A kocsányos tölgy 14 nappal hamarább virágzik, mint a kocsánytalan. Makkja októberben érik.

Előfordulása:

Mind a két tölgyfa hazánkban kiterjedt erdőket képez és a lankásabb hegység és sík erdőség legfőbb fája. Európa valamennyi részében és azonkívül Elő-Ázsiában.

Kocsányos tölgy gyógyhatása, használata:

Mind a két tölgyfának fiatal kérge cortex quercus név alatt a gyógyászatban szerepel. A tölgy kérge u. i. erősen összehúzó hatású; íze fanyar, összehúzó; 10% csersavat tartalmaz. A tölgykérget belsőleg vérhányás, főfájás, gyomor- és bélvérzés, erős hasmenés és a húgycső szervek bántalmai ellen használják. A tölgykéreg forráznia torokvíz és fürdők (pl. lábizzadás ellen) készítésére is szolgál. A tölgy makkja glandes quercus név alatt szerepel a gyógyászatban. A makkot u. i. megpörkölik és az ú.n. makk-kávét készítik belőle. A makk-kávé fontos orvossága a gyermekeknek.

Tölgyfa hatóanyagai:

A kéregben: katechu csersav, továbbá quercin, citromsav, cellulóze. A termésben: keményítő, quercit, mézga, zsíros olaj, csersav, cellulóze.

Szedése:

A tölgyfakérget májusban, legkésőbb június elején kell szedni. A gyógyászati célra csak a vékony ágak és fiatal (25-30 éves) fák törzsének kérge használható, amely még sima. Az erősen összevissza repedezett, cserepes kéreg már nem használható. Tavasszal, midőn a fa bő nedvben van, az élő fán két keresztmetszést ejtünk és egy vagy több hosszanti metszéssel felhasítva lefejtjük a kérget a fáról. A lefejtett kérget a napon megszárítjuk és óvjuk az esőtől, mert ha megázik elveszti az értékét. A száraz tölgykéreg csöves alkotásé és begöngyölődött. A gyógyáruként szereplő tölgykéreg 1—4 mm. vastag szokott lenni, külső oldala barnásszürke, belső oldala világos-barnás színű. A tölgykéreg, mint gyógy árú csak korlátolt mértékben értékesíthető. A makkot október hóban kell szedni, a kopáncsoktól meg kell tisztítani és a napon, vagy szellős padláson meg kell szárítani. Úgy a kérget, mint a makkot zsákba csomagolják szállítás végett.

Forrás:

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

2021-02-04T18:27:26+00:00 által|
Go to Top