Földi bodza – Sambucus ebulus
Gyalogbodza leírása:
Sambucus Ebulus
Régies vagy egyéb neve: földi bodza
Bodzafélék — Caprifoliaceae
Félmétertől-másfélméterig megnövő évelő növény, melynek szára évről-évre elhal. Virágzata bogernyőt alkot, rendesen háromágú.
Előfordulása:
Európában, azonkívül Észak-Afrikán át egészen Perzsiáig. Hazánkban utak, árkok, töltések mentén, a Nagy-Alföld déli részén épúgy megterem, mint a felvidéken.
Begyűjtendő része:
A feketeszínű gömbölyded bogyói, mely a kereskedelemben baccae Ebuli néven ismeretes (1906).
Hatóanyaga:
Almasav, gyanta, viasz, csersav. MÉRGEZŐ! Ciánglikozidokat tartalmaz!
Gyűjtése és szárítása:
A növény termése szeptember-október hónapok között érik s ekkor kell begyűjteni, melynek megtörténte után sütőkemencében vagy a napon szárítjuk.
Feldolgozása és értékesítése:
A népies gyógyászatban és mint festőnövényt ipari célokra használják. Korábban készítettek belőle lekvárt, mert hő hatására a ciánglikozidok elbomlanak, de nem ajánlott az ilyen jellegű felhasználása!
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk