Buglyas dercefű - Gypsophila paniculata

Buglyas dercefű – Gypsophila paniculata

Buglyas, buglyos dercefű leírása:

Gypsophila paniculata L.

(Régies vagy egyéb ismert nevei: császárszakáll, festőfű, koporsóvirág, lábmosófű, szappanozófű, tajtékgyökér, patikai tajtékozófű, ebmankoró.)

Szegfűfélék – Caryophyllaceae

Évelő növény, mely tarackból fejlődik. Szára erősen ágas, tövén alsó leveleivel együtt szőrös, felül kopasz. Virágzata igen dús buga, ezért baglyos fátyolos külsőt kap. Virágai fehérek.

Szappangyökeret kétfélét különböztetünk meg, ú.n.: a fehéret és a vöröset. A fehér magyar szappangyökeret a buglyos derczefű (Gypsophila paniculata L.) szolgáltatja, ellenben a vörös magyar szappangyökeret a tajtékzó szappanfű (Saponaria officinalis L.) gyökere. Előbbi az értékes és nagyra becsült, mely radix saponariae hungaricae név alatt keresett cikket képez. Azért becsesebb, mert vastagra nő, míg ellenben a vörös szappangyökér csak vékony marad és ezért kevésbé becses és ritkán használják. A fehér magyar szappangyökér szedése végett a buglyos derczefüvet vagy fátyolvirágot (Gypsophila paniculata L.) kell keresnünk, ennek a gyökerét kell kiásnunk.

A buglyos derczefű évelő növény, mely áprilisban kezd hajdani. Szára 40 — 100 cm. magasra nő, tövétől kezdve dúsan széjjelágazik és többszörös villásan, két-három ágra szétágazódván, dús virágú bugába megy át, mely végtelen apró, de igen nagy számú fehér virágokat visel. Virágai oly kicsi kék és olyan számosán vannak a szétágazó terebélyes virágzaton, hogy az egész növény bokros, buglyos, fátyolos külsőt kap s emiatt nagyon kedvelik ezt a virágot a csokorkészítés körül, mert a csokrot mintegy finom fehér fátyolba borítja. Ezért nevezik fátyolvirágnak és kerti dísznövénynek tartják.

A virágok aprósága a derczefű elnevezésre adhatott okot. Az egyes virágnak ötfogú, zöld kelyhe van, pártája öt fehér kis kerülékes sziromból áll; ezen belül van tíz porzó és legbelül van a magház, melyből kis toktermés keletkezik. A derczefű levelei átellenesen állnak a száron, t. i. kettesével szemben lándzsás alakúak, erősen kihegyezettek. Szára csak a tövén, az alsó levelekkel együtt szőrös, felül pedig kopasz. A derczefű a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozik. Júniustól-augusztusig virágzik és hazánkban az Alföld homokvidékein vadon terem. Leginkább vasúti töltések mentén. Lazább homokos és köves helyeken, szántóföldön és homokbuckákon található, a domb vidéken ritkább.

Hasonló hozzá, de szőrös virágzata által eltér tőle a magyar derczefű (Gyps. hungarica Borbás). A buglyos derczefű gyökere megszárítva keresett kereskedelmi és nevezetes kiviteli cikket képez, melyet szép fehér minőségben jól megfizetnek a külföldön. Gyökere sima kérgű, felülete barna színű, belseje pedig szép fehér és tömött szövetű. A kereskedésbe rendesen meghámozva kerül. A fehér szappan gyökér különböző vastagságú szokott lenni. A vadon előforduló, kivált sovány helyen termő, vékonyabb, csak ujjnyi vastag, ellenben a kertben, kövér földben termett szappangyökér karvastagságúra is megnőhet. Minél vastagabb a szappangyökér, annál értékesebb. A derczefű gyökere, vagyis a fehér magyar szappangyökér sajátságos anyagot tartalmaz, melynek neve: saponin.

A szappangyökér ezen sajátságos anyagának köszöni azt a feltűnő tulajdonságát, hogy ha vízben dörzsöljük, erősen habzik, úgy mint a szappan. Ezért már a legrégibb idők óta használták a kelmék mosására, mert habja ugyanúgy egyesül a piszkos kelmék zsiradékjával, mint a szappan habja és eltávolítja onnan a zsírfoltokat. A kényesebb szövetek tisztítására, selyemkelmék, szalagok, finomabb fehérneműk mosására kiválóan alkalmas a szappangyökér, mert nem támadja meg még a legkényesebb kelmét sem és annak legérzékenyebb színét sem bántja, sőt ellenkezőleg, azt még mintegy felfrissíti. A kelmék továbbá nem mennek úgy össze, ha szappangyökérrel mossák őket, mint a szappannal való mosáskor. A gyapjú és a juhok mosására, a gyapjú- és selyemfonó gyárakban, továbbá a kelmefestészetben nagyban használják.

A gyógyászatban radix saponariae név alatt szerepel, bár gyógyszernek nem igen használják a szappangyökeret. Régebben elnyálkásodás ellen, ma azonban csakis mosásra használják. Ma az iparban van nagyobb jelentősége. A hazai fogyasztásra, főleg a gyapjúmosáshoz, Olaszországból hozzák be tömegesen a silányabb minőségű olasz szappangyökeret, mely a Gypsophila Struthiumtól éred. Az olasz szappangyökér belseje lazább szövető és kívül rendesen párával fedve van. Hazánkban a szappangyökeret a tüskés higviricz (Glycyrolina echinata) gyökerével hamisítják, de utóbbi gyapjúmosásra nem használható, mert nem tartalmaz szaponint.

Előfordulása:

Meleg, homokos helyeken, Egyiptom és a Földközi-tenger vidékén tenyészik. Hazánkban vasúti töltések mentén, lazább homokon, főleg homokbuckákon az Alföldön s a dombvidékeken ritkábban található.

Begyűjtendő része:

A 0,5 — 1 méter hosszú, 2—4 ujjnyi vastag, rendszerint egy-két ágra ágazó, tömör gyökere, mely radix Saponariae hungaricae néven kerül a kereskedelembe. A gyökér külsejét sárgásbarna ráncos pararéteg borítja, belseje halvány-sárgaszínű.

Hatóanyaga:

Saponalbin, methylsaponalbin, gypsophila-saponin.

Gyűjtése és szárítása:

A kora tavasszal vagy késő ősszel kiásott gyökerét előbb a sártól, esetleg földtől meg kell tisztítani, megmosni, majd erről a pararéteget eltávolítani és feldarabolni oly módon, mint ahogy a szalámit szokták szeletekre, körülbelül 6—8 cm gyökér enyhe hőmérsékletű kemencébe vagy napon szárítandó.

Termesztése:

A száraz futóhomokos területek betelepítésére alkalmas növény, melynek szaporítása magvetéssel, esetleg tőelosztással történik márc. vagy szeptember hónapokban. A növény térszükséglete 60×60 cm. Egy kat. hold betelepítéséhez 150 gramm mag, vagy 40.000 tő szükséges, melyről 15 — 20 q (mázsa) 2—3 éves gyökér gyűjthető.

Feldolgozása és értékesítése:

A gyógyászatban főzetek készítésére, a gyár-iparban finomabb kelmék (selyem, szőrmék stb.), tisztítására használják.

Forrás:

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

2021-02-04T17:13:57+00:00 által|
Go to Top