Bazsarózsa – Paeonia officinalis L.
Bazsarózsa leírása:
Paeonia officinalis L.
(Egyéb ismert neve: kerti bazsarózsa vagy piros bazsarózsa, gyógybazsarózsa vagy Szent György-virág, pünkösdirózsa, peónia)
Már az antik világban felismerték gyógynövényként, görög eredetű neve Paionia után kapta Paiéon melléknevét a gyógyító isten, az istenvilág orvosáról.
Pünkösd táján nyíló dísznyövényünk. E kedvelt dísznövény gyógynövény is egyúttal, mely ugyan nincs felvéve a magyar gyógyszerkönyvbe, de a virágát és magját mégis vették a gyógyárúkereskedők. Virágának szirmai flores paeoniae, magja pedig semen paeoniae néven szerepelnek a kereskedésben. Virágszirmai csersavtartalmúak s a nép nehézkórság ellen használta. Szép piros színe kedvéért a füstölő por díszítésére is használták. A bazsarózsa tehát amellett, hogy kertünket is díszíti, értékesíthető is. Ha szép virágszirmokat akarunk a gyógyfűkereskedőnek szállítani, akkor a nagy és teljes virágú, sötétpiros színű bazsarózsát kell tartani, mert ennek több a szirma, mint az egyszerű virágúnak.
A virág közepén 2—5 külön egyrekeszfű vastagfalú magház van, melyekben sok fekete mag képződik. A virág szirmait derült, napos és száraz időben kell szedni, harmat felszáradása után. A szárazon szedett szirmokat árnyékos, szellős helyen gyorsan meg kell szárítani s ha megszáradtak, világosságtól és levegőtől el kell zárni, mert különben színöket vesztik.
A szárított bazsarózsaszirmok tetszetősek, szép sötétbarna színűek legyenek. Magnyerésre az egyszerű virágú bazsarózsa ajánlatosabb, mert ennek magképzése biztosabb. A bazsarózsa magja tojásalakú, kemény falú, sima, fénylő, fekete vagy sötét vörösbarna színű. A bazsarózsamagot ú. i. korállmódra felfűzik és a gyermek nyakába akasztják oly czélból, hogy a fogzását elősegítsék.
A kínai gyógyszerkönyvben is megtalálható, Japánban már nagyon régóta termesztik, mint dísz- és gyógynövényt, a Távol-Kelet hagyományos gyógyászatában jelentős. A kínai császárok egyik kedvenc virágát már Kr. u. 500 körül említik gyógynövényként.
Lojangban (Kína) a wangchengi parkban évente megrendezik a bazsarózsa virágzásának ünnepét, az egyik legrégibb dísz- és gyógynövény.
Előfordulása:
Kínából származó, Dél-Európában, Kis-Ázsiában, Ázsiában, az Alpok déli vonulatáig elterjedt.
Hatóanyagai:
Korábban úgy tartották, hogy hatóanyagot ugyan nem tartalmaz a bazsarózsamag, és azért nem is annyira gyógyításra, mint inkább csak babonára (amulettnek, fogkorállnak) szolgált, de még fűszerként is felhasználták.
A virágokban antocián festékanyag, paeonin, flavonoidok, cserzőanyagok, a gyökereiben monoterpén-észter glikozidok és cserzőanyagok találhatóak.
A növény tartalmaz viszont peoniflorint (gyökere 0,5%-ban), amely fájdalomcsillapító, gyulladásgátó, görcsoldó, nyugtató hatású. A peonolnak (és származékai is szintén megtalálható) viszont antibakteriális és alvadásgátló tulajdonságai vannak, amely megakadályozza a vérlemezkék összekapcsolódását és ezáltal pedig a vérrögök kialakulásának esélyét.
Gondozása és szaporítása:
A bazsarózsa rendszeres trágyázást igényel, nem kedveli, ha a gyökerét bolygatják, az elhalt fészeket tavasszal érdemes eltávolítani/visszametszeni, de már ősszel megtehetjük és így teleltethetjük. Hideg telek, mélyrétegű, nedves és tápanyagdús meszes talajt kedvelik inkább.
Tipikus és specifikus betegségük a bazsarózsa-hervadás, amit egy penészgomba (Botrytis) okoz, de a fonálférgek is megtámadhatják és a levélfoltosság is előfordulhat.
Szaporítása:
Magvetéssel ősszel és tavasszal, de a lágyszárú fajták ősszel vagy tavasszal tőosztással is szaporíthatóak (3-5 rügy legyen rajta), de ne ültessük túl mélyre. Szereti a napos helyet és teret, ha néha árnyékot kap az nem probléma, de a legjobb, ha mindig kap napot, mert tűri a szárazságot. Több évig hagyhatjuk ugyanazon a helyen, meghálálja, akár 70-80 évig is elél ugyanazon a helyen. Az ültetés utáni első évben még nem, majd csak a második évben virágzik.
Felhasználása:
Bazsarózsa
Korábban a gyökerét ősszel betakarították október-november tájékán, de csakis a második évtől. A gyűjtött drogot szárították és forrázatként vagy főzetként használták. Külsőleg ekcéma, reuma, reumatikus fájdalmaknál alkalmazták.
Belsőleg fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentés, gyomor- és bélgörcs ellen, rendszertelen és görcsös menstruáció esetén (hagyományos kínai orvoslásban a női nemi szervek betegségeinek kezelésére). Tudományosan sikerült igazolni, hogy a fehér bazsarózsa hormonálist hatást fejt ki. Fájdalmak és menstruációs rendellenességek esetében édesgyökérrel együtt alkalmazható. A fehér bazsarózsa továbbá izomlazító és bélgörcsök oldására is használható. Friss gyökere édeskésen kesernyés és összehúzó erejű.
Idegrenszerei zavarok kezelésében szintén, egyéb gyógynövényekkel keverve, mint a fekete üröm és a csillagánizs.
Vizes kivonatát máj- és vértisztító italként is fogyasztották korábban, de köszvénypanaszokra gyökerének borral készült főzetét is.
A kínaiaik a vörös gyökeret (Chi Shao) nyugtató (nagy adagban mérgező), fájdalomcsillapító, a fehér gyökeret (Bai Shao) vértápláló, májműködést serkentő szernek tartják. Az utóbbival a vérszegénységet, a máj és a méh keringési zavaraiból adódó pangást gyógyítanak, de bőrápolásra is használják.
Mérgező növény! Túladagolás gyomor- és bélhurutot okoz! Terhes és szoptatós nőknek fogyasztása tilos! Biztonságos és szakszerű használatával kapcsolatban mindenképp szakember segítsége szükséges!
Belsőleg:
Reumatikus bántalmak, gyomor- és bélgörcsök, görcsös menstruációkor.
Teafőzetként:
2-3 gr aprított gyökeret egy csészényi vízben 15 percig forralva, majd leszűrve napi 1 csészével étkezés előtt.
Teaforrázatként:
Idegrendszeri zavarok ellen, egy kávskanálnyi aprított gyökeret egy csésze forrásban lévő vízben áztatni 5-10 percig, majd leszűrés után naponta 3 alkalommal fogyasztani.
Külsőleg:
Ekcéma és reumatikus fájdalmak esetében, főleg gyermekkorban.
Borogatás:
Egy vászondarabot vagy kendőt forrázatban áztatva az érintett területre helyezve napi 2-3 alkalommal.
Fajtái:
- Paeonia lactiflora vagy P. albiflora – fehér vagy illatos bazsarózsa (vadon élő)
- Paeonia officinalis – piros vagy kerti bazsarózsa vagy pünkösdirózsa ( termesztett fajták: ‘Alba Plena’, ‘Rosa Plena’)
- Paeonia officinalis ssp. banatica – bánáti bazsarósa (Mecsekben terem)
- Paeonia suffruticosa v. P. moutan – fás bazsarózsa
- Paeonia rockii
Forrás:
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Andreas Wacker, Gyógynövények a homeopátiában, ISBN:978 963 7268 71 7
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények, ISBN:963 545 041 9
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 23
Reader’s Digest, Fűszerek és gyógynövények nagykönyve, ISBN:978 963 289 055 15