fbpx
Aranyvessző

Közönséges aranyvessző – Solidago Virgaurea

Aranyvessző fajok – Solidago spp.

Régies vagy egyéb nevei: istápfű, aranyruta, erősrojt, aranyosvessző, aranyos istápfű, jágerkender, erdei aranyvessző

• Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis L.
• Magas aranyvessző – Solidago gigantea Ait.
• Közönséges aranyvessző – Solidago virgaureae L.

Nem tévesztendő össze az Aranyesővel (Laburnum) vagy Aranyfával, aranycserjével (Forsythia)!

Rendszertani jellemzők:

• Besorolás: Asteraceae (őszirózsa félék) család
• Évelő lágyszárú (H)

Aranyvessző

Előfordulása:

Hazánkban:

Ritkás gyepek, cserjés dűlők, erdők szélén, utak és vizek mentén. Liget- és láperdőkben, sokfelé nagy tömegekben jelenhet meg.

• Kanadai aranyvessző: magaskórós, ritkább, adventív faj
• Magas aranyvessző: ártér, nedves rét, adventív faj
• Közönséges aranyvessző: őshonos, eurázsiai faj

Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában szinte minden kontinensen megtalálható, kivéve ahol túlságosan is meleg vagy túlzottan hideg van. Leginkább a hegyes területeket kedveli, enyhén savanyú talajt.

Botanikai jellemzésük:

Leveleik szórtan állnak, különböző mértékben fogazottak, lándzsa vagy hosszúkás ellipszis alakúak, szárnyalt levélnyéllel rendelkezik. A felsők keskenyebbek, 6-10 mm széles virágzatai keskeny, felálló bugát alkotna.

Virágzat:

Virágai sárgák, akár máj júniustól őszig nyílhatnak. Virágfészkei egyoldalú, bugásan áll vagy ívesen hajló fürtökben állhat.

• Kanadai aranyvessző: ívesen hajló fürt
• Magas aranyvessző: ívesen haló fürt
• Közönséges aranyvessző: karcsú, térben rendezett

Szár:

• Kanadai aranyvessző: 50-200 cm magas, ritkásan szőrös sárgászöld
• Magas aranyvessző: 50-200 cm magas, alsó része sűrűn pelyhes, antociánosodik
• Közönséges aranyvessző: 20-100cm magas, alsó része kopasz, antociánosodik

Termés:

• Kanadai aranyvessző: kaszat
• Magas aranyvessző: kaszat
• Közönséges aranyvessző: kaszat

Termése apró, kaszat termés, halványsárga bóbitával.

Gyűjtés és szárítás:

Sárgabimbós stádiumban (után nyílik), maximum 40 cm-es szárral. Azaz a növény szárának felső maximum 40 centiméteres hosszú része. Szárítás árnyékos helyen, 4 kg friss növényből lesz 1 kg száraz áru. (Zsákba rakáskor a száraz, levegőben szálló szőrbóbiták egyeseknél nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhat, ezért óvintézkedéseket kell tenni a szem, orr és száj védelmében. Ha tehetjük, akkor napos, kora délutánokon és lehetőleg telihold idején. Érdemes évente friss növényt gyűjteni, mert tároláskor elveszti hatását.

Termesztése:

Nem szükséges, mert vadon begyűjthetjük, ha mégis termesztés mellett döntünk, akkor  apró magvait sejttálcába kell elhelyezni, ami 2-3 hét múlva már ki is csírázik. Ha megerősödtek ki is lehet őket ültetni a szabadba. Fagytűrő évelő, amit tőosztással ősszel is szaporíthatunk. Szereti a napot, jó vízelvezetésű talajt. Talaj pH értékét tekintve semleges vagy savanyú talaj az ideális számára. Angol egyik neve “nyárbúcsúztató”, mert virágai késő nyárig/őszig jelennek meg. Könnyen terjed, ezért odafigyelést igényel, érdemes az elvirágzott szárakat eltávolítani.

Aranyvessző Drog és hatóanyag:

Solidaginis herba (Ph.Hg.VIII. Magyar Gyógyszerkönyv) – virágos hajtás:

• Kanadai (solidago canadensis) és magas (Solidago gigantea) virágzó hajtása
• Flavonoid tartalom minimum 2,5%

Solidaginis virgaureae herba (Ph.Hg.VIII. Magyar Gyógyszerkönyv):

• Közönséges aranyvessző virágzó hajtása
• Flavonoid tartalom minimum 1,5%

Solidaginis virga-aurea ősszel vagy tavasszal gyűjtött gyökere Virgae aureae radix (Consolidae sarracenicae radix) néven ismert.

Aranyvessző hatóanyagai:

• Flavonoidok (rutin, kvercetin, izokvercetin, nikotiflorin, kvercitrin, izokvercitrin, ramnetin, izoramnetin, asztragalin, hiperozid): 1,5-3%
• Cserzőanyag (katechin típusú): 10%
• Szaponinok (triterpén szaponinok): virgaureae 2-6%, canadensis és gigantea 9-12%
• Fenolsavak (kénsav-észterek
• Illóolaj (germakrén-D): 0,4-1,5%
• Keserű anyagok
• Inulin
• Poliszacharidok (kanadai és közönséges)

Farmakológiai hatás és felhasználás:

Hagyományos alkalmazás: Húgyúti problémákra (vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás), megfázás megelőzésére, kezelésére, lázcsillapító, hasmenés ellen, sebgyógyításra, ekcéma (krónikus ekcéma), köszvény, reuma, ízületi gyulladás esetén belsőleg („vértisztító”), fájdalomcsillapítás.  Magas vérnyomás, prosztata-megnagyobbodás, skrofulózis azaz nyaki nyirokcsomók gümőkórja ellen. Egyesek inkább pszichoterápiás gyógyszerként tekintenek rá, de történtek klinikai vizsgálatok is, amik bizonyítják görcsoldó és diuretikus hatását. Számos gyógytermék, teakeverékek, kivonatok alkotórésze.

Preklinikai vizsgálati eredmények:

• diuretikus (nem jár fokozott ásványianyag-ürítéssel, a megnövekedett diurézis feltehetőleg a veseerekben tapasztalható intenzívebb véráramlás eredménye)
• gyulladáscsökkentő
• görcsoldó
• antioxidáns
• antibakteriális
• antifungális

Klinikai vizsgálati eredmények: görcsoldó és diuretikus hatása klinikailag bizonyított

Ellenjavallat: Szív és vese eredetű ödéma esetén ellenjavallt, idült vesegyulladás esetén forduljon orvosához.

Felhasználási formák:

• teaként fogyasztják (forrázat): vízhajtó, gyulladáscsökkentő, salaktalanító teakeverékekben
• kivonatai és készítményei is forgalomban vannak (pl. száj- és garatöblögetők, vesekőképződést gátlók)
• külsőleg borogatás, sebekre és fekélyekre
• kiváló mézelő növény
• szirupot is készítenek belőle
• tinktúra
• festő növény

Hagyományos használatban az Eu monográfiájában a következőket olvashatjuk:

– Adagolás
– Felnőttek és serdülők
– Egyszeri adag

Aprított növényi anyag előkészítéshez:
tea, 3-5 g, napi 2-4 alkalommal (lehetőleg éhgyomorra fogyassza, 10-12 grammot naponta ne lépje túl!)

Folyékony kivonat: 0,5-2 ml, naponta háromszor
– Tinktúra: 0,5-2 ml, naponta háromszor

Száraz kivonat: 350-450 mg, naponta háromszor

Külsőleg:

50 gramm növényt 2 percig egy liter forrásvízben kell áztatni, majd ebben a főzetben vászondarabot áztatva naponta 2 alkalommal az érintett területet borogassa.

Az aranyvessző nevet virágainak hosszú bugába tömörülése miatt kaphatta, Solidago azaz “megszilárdítom, kiegészít, megerősít” szóból ered, hegesedést elősegítő tulajdonságai miatt. Fájdalomcsillapító hatását szintén kimutatták, ami alátámaszthatja a népi gyógyászatban ismert fájdalom elleni használatát.

Figyelmeztetés:

12 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható – (mert nem áll rendelkezésre tapasztalat)!

Ha olyan tünetekre panaszkodik, mint láz, dysuria, görcsök vagy vér jelennek meg a vizeletben a használat során, akkor orvos, vagy szakképzett személlyel, egészségügyi szakemberrel kell konzultálni. Szintetikus diuretikumokkal történő egyidejű kezelés nem ajánlott!

A használat időtartama:

A növényi anyagot hagyományosan a 2-4 hét.
Ha a tünetek a használat során továbbra is fennállnak gyógyszer, orvos vagy szakképzett egészségügyi személy szakorvossal kell konzultálni.

Az alkalmazás módja: Szájon át történő alkalmazás. Kivonatok esetén gondoskodjon a megfelelő folyadékbevitelről.

Történelme:

Culpeper az aranyvesszőre úgy utal, mint a “legfontosabb sebre való növény, melynél nincs jobb sem belső, sem külső használatra”

Jósló növényként is felhasználták, függőlegesen tartva abba az irányba hajlott, ahol az elásott kincs vagy ez elvesztett tárgyat keresték. Hagyományban Vénusz istennő és Apolló védelme alatt áll, ezért csokráról azt tartották, hogy távol tartja a az infernális hatásokat.

Az arabok terjesztették el a középkorban, Közel-Keletről magukkal vitték más országokba, a szaracénok a keresztesekkel vívott csatákban sebeiket ezzel a növénnyel látták el.

XV-XVI. században az olaszok “Erba pagna”-nak nevezték, a németek “Consalida Saracenia”-nak, mely utóbbi is a külső, sebek gyógyítására utal.

Egy idegi a britekhez magas áron importálták, míg rá nem jöttek, hogy náluk is tömegesen megterem:) Thomas Edison 1929-ben kísérletezett vele, hogy gumit készítsen a kivonatából. A növény nemesítése által 12%-al növelték a latex tartalmat, ezáltal a gumik rugalmasságát. (Barátjától Henry Fordtól olyan T. Ford modellt kapott, melynek kerekei aranyvesszőgumiból készültek)

 

Forrás:

MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) – Gyógynövény alkalmazási szakmérnök képzés
ema.europa.eu
Andreas Wacker, Gyógynövények a homeopátiában, ISBN:978 963 7268 71 7
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Kim Hurst, A természet kincsei, gyógynövények, ISBN:978 963 248 253 8
Herbárium – Dr.Kmeth Sándor, ISBN:-978-615-80075-2-13
Dr Bernáth Jenő – Vadon termő és termesztett gyógynövények, ISBN:978 963 286 674 1

2021-09-20T14:14:31+00:00 által|
Go to Top