Kerek repkény leírása:
Glechoma hederacea L.
Lamiaceae – árvacsalánfélék családja
Régies vagy egyéb ismert nevei: folyó fű, földiborostyán, katonapetrezselyem, kerek nádrafű, kerek nátrafű, kétiksz repkény, macskagödölye, macskatök, pokolvarfű)
A kerek repkény 15 cm-től félméter magasra is megnő évelő növény. Szára lecsepült. Levelei hosszúnyelűek, vese- vagy szívalakúak, csipkések. A virágok 2—6 tagú álörvökben állanak. A csésze fogai kihegyezettek. A párta a csészénél több mint háromszor hosszabb, lila vagy rózsaszínű. Meddő hajtásai indaszerűen a földön kúsznak.
Előfordulása:
A repkény igen közönséges növény, a földkerekségen úgyszólván mindenütt található (Európában és Ázsiában őshonos, a többi helyre behurcolták). Hazánkban, gyepükben, utak, árkok szélén, kaszálókon, erdős, cserjés helyeken mindenütt megnő. Hazai fajok: G. hederacea és a G. hirsuta. Itthon megtalálható a borzas repkény (glechoma hirsuta), a két faj közötti hibridet (kerek és borzas között) Borbás írta lesz először (glechoma pannonica Borb.) névvel. A kerek repkény eurázsiai flóraelem, míg a borzas repkény délkelet-európai. Előbbi üde lomberdőkben, bokros helyeken, de füves térségekben is gyakorta terem. A borzas repkény inkább a bükk, gyertyános, sziklás erdők szélén, az Alföldön alig található. Termése makkocska.
Drogja:
Hederae terrestris herba, (MSZ, szabadon forgalmazható drogok listája) a virágzó hajtás mindkét hazai fajtól származhat.
Hatóanyagai:
• diterpének
• iridoidok
• kevés illóolaj
Begyűjtendő rész:
Föld feletti hajtásának felső 2/3 részét gyűjtjük, amikor az első örvökben a virágok már kinyíltak. Aprítás, szárítás árnyékban vagy 35-40 ºC-on.
Hatóanyagai:
Zöldszínű illóolaj, keserűanyag és csersav, diterpének, iridoidok szaponin, glechomin, kolin, gyanta, viasz (föld feletti rész), menton, szeszkviterpének, rozmaringsav, flavonoidok.
Kerek repkény – Glechoma hederacea
Kerek repkény gyógyhatása:
Légzési és emésztőszervi problémákra használták fel elsősorban, lovaknál és állatoknál mérgezést figyeltek meg. Köhögés (krónikus hörghurut), valamint gyökerének nedvét sebek gyógyításakor alkalmazzák (a levél zúzódásra és gyulladt sebre is használható). A népgyógyászatban epe-, vese-, hasnyálmirigy, máj-, gyomor-, és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazták, enyhe nyugtató hatása igazolt. Köptető tulajdonsága a pemetefűhöz hasonlítható, de gyengébb.
Étvágyjavító és étvágyhozó növényként tartották számon. Legyengült, leromlott állapot esetén kitűnően beválik, ha ebéd és vacsora előtt félórával kerek repkény teát iszik a beteg. Forrázzunk le egy csapott vagy tetézett kávéskanálnyi repkényfüvet egy-másfél deci vízzel.
Szalai Miklós természetgyógyász szerint: „Légcsőhurut, tüdő-, májbetegségek, étvágytalanság, hasmenés, vérszegénység, láz, száj- és sebgyulladás gyógyszereként szerepel.”
Willfort: „Nem utolsósorban említendő, újabb kutatások bebizonyították, hogy a kerekrepkény tea gyomorsavhiányból (hypaciditas) eredő gyomor-, bélzavarok esetén éppúgy, mint gyomor- és bélhurut, májzavarok során gyors tünetcsökkenést, végül gyógyulást hoz.”
Vérhányásnál is is kitűnőnek bizonyul, fövenyesedésnél is használták.
Bőrkeményedésnél borogatásnak használták a megfőzött vagy forrázott levelét.
Zsenge leveleit salátának ették, fiatal leveleinek csípős íze van, a leveleket egykor sörkészítéshez használták, megdörzsölve a leveleket enyhíthetik a fejfájást. Noha dokumentált mérgezési eset nincs, nem szabad nagyobb mennyiségben fogyasztani salátának leveleit. Leforrázva elveszíti kesernyés ízét.
Hatása nem igazolt. Kísérletileg igazolt enyhe szedatív hatása.
Gyűjtése és szárítása:
Az április-június-július hónapok között virágzó növény földfeletti részét (felső 2/3-át) a szokásos módon kell begyűjteni. Akkor ajánlott, mikor az első örvökben a virágok kinyílottak. Szárítása — a napfény közvetlen hatásának kizárásával — szellős padláson történik. Szárítása 4—6 napot vesz igénybe, 35-40 Celsius fok ajánlott. Az elsőosztályú drog színe szürkészöldes és íze gyengén aromás.
Feldolgozás és értékesítés:
A népies gyógyászatnak régi és gyakran használt növénye és mint ilyen különböző betegségek elleni gyógyszerek alkatrészét képezi. Régebben sörfőzéshez használták még a komló megjelenése előtt.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények
Oláh Andor, Biogyógyszerek a gyógyító növények
Zelenyák János, Gyógynövények hatása és használata
Lesley Bremnes, Fűszer- és gyógynövények
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó
Varró Aladár Béla, Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása