Pipacs – Papaver Rhoeas
Pipacs előfordulása, gyógyhatása, szedése és hatóanyaga
Papaver Rhoeas
Régi vagy más nevei: pipacsmák, bujdosómák, veres vagy vad mák, büdös mák, lúdmák, czúczik, cucik, pitypalatyvirág, mákrózsa, pippancs, vetési pipacs, kakukkmák, pippancs, pipók, pillancsvirág
Mákfélék – Papaveraceae
A cikkben szó lesz:
Előfordulásáról
Gyógyhatásáról
Hatóanyagairól
Szedéséről
Receptek – tea, méz –
Különböző pipacsfajok léteznek (kb. nyolcvan fajt foglal magába a nemzetsége), különböző színekben és formákban. A pipacs egyéves (therophyta – Th) növény, évről évre magról szaporodik. Gyökere plajbász vastagságot éri el és egyenesen lefelé nő. Szára egyenes vagy ágas, érdes szőrű és 1/2, néha egy méter magas, megvágva kevés fehér, keserű ízű tejnedvet (gyengén mérgező alkaloid) bocsát ki. Levelei nyeletlenek, szárnyasan hasogatottak, az egyes czimpáik hosszúkásak, fogazottak.
Virágai nagyok, 6—8 cm-nyi átmérőjűek. Bimbóját a zöld kétlevelű kehely zárja be, mely azonban nem marad meg a kinyílt virágon, hanem virágnyíláskor lehull. A kinyílt virágon feltűnik a skarlátpiros színű párta, mely 4 sziromból áll, két-két szirom egymással szemben. A pártán belül sok porzó látszik és a virág közepében van a magház, melyből a pipacs tokja keletkezik.
A tok kis mákfejhez hasonló, melynek tetején kis lapos 8—12 sugarú korona látszik, mely nem egyéb, mint az ugyanannyi számú bibék maradványa. (Virágának közepén fekete folt található, amely a bibéknek köszönhető) A pipacs tokja rövid és fordított tojás alakú, érett korában a koronája alatt sok apró lyuk van, melyeken keresztül a parányi magvak kiszabadulhatnak.
A pipacs magja igen apró és sötét/fekete színű (évekig csíraképesek). A tok belseje 8—12 „léc” által több kamarára fel van osztva (népiesen „borstartónak” nevezik), melyeken a magvak keletkeznek. A pipacs májustól kezdve egészen július végéig virágzik, késői kelés esetén akár még októberben is. A kerti mák őse, ma már ritkán ültetik dísznövényként, több nemesített változata is van. Skótok nemzeti virága és a jótékonykodás jelképe, a görög mitológiában Démétér Istennő szent növénye a búzavirággal együtt. Források szerint, már 5000 éve termesztik és a földművelés és a termékenység görög istennőjének (Démétér) szimbóluma volt.
Angol nemesített fajtái a változatos virágszínű „Shirley” díszpipacsok.
Előfordulása:
A pipacs igen közönséges gyom a vetés között s az egész országban elterjedt. Az északi sarkvidékek kivételével Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában utak mentén, vasúti töltéseken. Egyes források szerint Irán területéről származik. Hazánkban vetések között gyakori volt, sokszor egész táblákat képzett. Sajnálatos módon a vegyszerek használata ezt a fajt is hátrányosan érinti, ezért egyre kevesebb található belőle. Az Alföldön, búzaföldeken és hegylábi részeken elterjedtebb.
Ausztráliába és Új-Zélandra is behúrcolták.
Pipacs gyógyhatása:
A pipacs virágait megszárítva flores rhoeados név alatt árulták és gyenge bódító/nyugtató hatásuknál fogva könnyebb természetű tüdőhurut, asztma, mandulagyulladás gyógyítására használták, izzadás elősegítésére. Köhögéscsillapításra – rhoeadinnek köszönhetően – (száraz köhögés), rekedtség, toroköblítéshez/gargarizáláshoz (zöld leveleit felhasználva) vagy alvászavar ellen fogyasztották teáját – enyhe álmatlanság esetén hatásos tulajdonságot vélték – , migrénes fejfájás elleni teakeverékek általában egyik összetevője volt. Görcsoldó és idegnyugtató hatását feltételezték. Ma már vizsgálatok kimutatták, hogy szinte semmilyen hatása nincs.
Szörpöt/szirupot (víz+cukor+citromlé+pipacs virágszirom) is készítettek belőle (syrupus rhoeados). Nem tévesztendő össze a jóval kisebb virágú egyéb vadon termő mák fajokkal.
Mellcukrok készítéséhez, azonkívül vörös színanyaga miatt bőr, len, papír, régebben bor, szörp, teák színezéshez használták. Azonkívül különböző teakeverékeknek, így a species pectoralisnak alkotórészét képezte. A legtöbb gyógyszerkönyvben hivatalos gyógyszer volt.
Leveleit még fogyasztották nyersen vagy főzve akár a spenótot, de a virágbimbók kifejlődése előtt. Magját sütemények és saláták ízesítésére (enyhe dióst ízt kölcsönöz), vagy salátaolajat sajtoltak belőle. Főleg gyermekeknél a friss hajtás mérgezést okozhat! – Korábban megfigyelték, hogy pipacsból készül szirup fogyasztása után gyermekeknél mérgezés fordult elő!
Az állatoknál előforduló mérgezés okozói a virágok. A virágok és magtokokból tinktúrákat is készítettek.
Külsőleg:
Szemborogatásra is használták korábban. Szárított szirmainak forrázatát ránctalanító hatást gondoltak vagy arcra és nyakra borogatásként pakolták.
– Teakeverékek „díszítésére” is gyakran használják („teaszépítő szer”-ként is hívják/használják), más virákokkal keverve is alkalmazzák, mint a hársfavirág, kamilla, levendula, golgotavirág vagy az erdei mályva és orvosi ziliz –
Hatóanyaga:
Rhoeadin alkaloid(szirmokban leginkább – nem mérgező), rhoeadin sav és nyálka, alkaloid (izokinolin), glikozida, antocián-glikozida – cianidin származék 0,07% – , mekocianin, színanyag, azaz festékanyagok – antociánok. Zöld része (szára és levele).
Pipacs virága
A pipacs szedése:
A pipacs virágait csakis teljesen száraz időben derült napokon szabad szedni (július – augusztus). Amint a virágok kinyíltak a verőfényben, azonnal leszedjük és kosárba gyűjtjük a piros pártáját. A szirmok gyűjtésekor figyeljünk, hogy ne törjenek, mert megfeketednek és elvesztik a színüket. Az összegyűjtött pártákat azután tiszta, ponyvára vagy lepedőre kiterítjük s a napon (nem annyira szerencsés) vagy szellős padláson gyorsan megszárítjuk.
Az összetapadt szirmokat mindenképp szedjük szét gyűjtéskor, mert ha úgy hagyjuk, megromolhat.
Ügyeljünk arra, hogy a pipacsvirágokat csak igen vékony rétegekben terítsük szét, ne vastagon, mert különben az alul maradt virágok könnyen megfeketednek. Pedig a szárított pipacsvirág csak akkor értékes, ha szépen megtartja a színét, általában elveszti és liláspiros lesz. Értéke a színe szerint változik, az pedig attól függ, hogy jól vagy rosszul lett-e szárítva. A teljesen megszáradt pipacsvirágokat jól záró ládikákba csomagoljuk, melyeket tiszta vastag papirossal kibéleltünk. 8 kg friss virágból lesz egy kg száraz pipacsvirág. Egy esősebb augusztusban tömegesen várható a megjelenése.
A pipacsot virágai kedvéért termesztik is, úgy, mint a kerti mákot. Legjobban díszlik a könnyű, homokos talajon, sok napot, jó vízáteresztéső talajt igényel. (Savanyú, meszes talajon is megél) Magról is szaporítható, ha tavasszal homokkal összekevert mákszemeket egyenletesen kiszórjuk. Meghálálja, ha gyomláljuk, betegsége lehet a a lisztharmat.
Pipacs tea fokozott szívingerlékenység, száraz köhögés, rekedtség elleni korábbi recept:
Tea forrázat: 1,5 gr azaz 2 kávéscsészényi szárított virág egy csésze forrásban lévő vízzel felöntve, majd 10 percig áztanti, majd leszűrni és fogyasztható. Izlés szerint cukorral mézzel édesíthető, ajánlott napi adag 2-3 csészénél ne legyen több.
Enyhe álmatlanság ellen:
A fentebb leír módon készítsük el teánkat, majd lefekvés előtt igyuk meg.
Pipacs méz elkészítése:
Fél teáskanálnyi mézbe keverjünk korábban összetört szintén fél teáskanálnyi pipacsmagot és lefekvés előtt nyeljük le. Mindig csak annyit csináljunk frissen, amennyit meg is eszünk. Mind a kaliforniai mák és a közönséges pipacs magjai egyeránt ehetőek. Sőt, nagyon ízletesek, ételekbe, süteményekbe is keverhetjük. Nyugtató, fájdalomcsökkentő hatásuk van.
Emlékezés napja – November 11 –
1918-ban ezen a napon írták alá a világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt. Az angolszász országokban ezen a napon papírpipacsból készült koszorút helyeznek el a háborúban elesettek emlékművénél. – Az első világháboróban a flandriai hadszintéren a földeken mindenütt pipacsok nyíltak, így ezzel a vérontást szimbolizáló virággal emlékeznek –
„Flandria mezején pipacsok nőnek
Keresztjei közt egy temetőnek
Ez jelöli a mi helyünk”
John McCrae (1872-1918)
I. világháborús kanadai katonatiszt
Forrás:
Dr. Bernáth Jenő, Vadon termő és termesztett gyógynövények, ISBN:978 963 286 674 1
Dr. Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Reader’s Digest, A természet fűvészkertje, ISBN:978 963 9562 01 1
Babulka Péter, Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket, ISBN:963 9237 66 3
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Házi füveskönyv – Vicky Chown&Kim Walker, ISBN:978-963-433-225-16
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 195
Reader’s Digest, Fűszerek és gyógynövények nagykönyve, ISBN:978 963 289 055 78