Boróka bogyó – Juniperus communis

Boróka bogyó leírása:

Juniperus communis

Régies vagy egyéb ismert nevei: közönséges boróka, apró bors, vagy borsika, pattogó, tüskésfenyő, gyalogfenyő

Cupressaceae – ciprusfélék családja

A gyalogfenyő-boróka legfeljebb 3 méter magas cserje, kivételesen faalakot is ölt s ekkor 10 méter magasra is nő. Sokszor igen szép gúla alakú, néha pedig lecsepelült a szára. Levelei keskenyek, tűalakúak, hegyesek és igen szúrósak. Rendesen 3 levél áll egy magasságban a száron. A boróka levelei télen is zöldek; 4—5 évig is élnek, míg a szár kérgének hámló pikkelyeivel együtt le nem hullanak. A virágok a levelek hónaljában állnak. A boróka kétlaki cserje, azaz az egyik bokron csakis porzós, a másikon pedig tisztán csak termő virágok vannak.

A porzós virágok apró barkákat képeznek és apró, sűrűn álló pikkelylevelekből állnak, melyek mindegyike alsó oldalán többnyire 3 porzacskót visel. E porzacskók felszakadva bőven fejlesztik a sárga virágport. A termő virág igen rövid, majdnem gömb alakú, és midőn benne a magvak kiképződnek, bogyóvá lesz. A borókabogyó a csúcsán ki van kanyarítva, ami azt jelzi, hogy 3 termőpikkely összenövéséből lett. A borókabogyó az első esztendőben zöld színű s csak a másodikban érik meg, amikor feketés sötétbarna színt ölt és letörülhető kék deres hamvval be lesz vonva. Az érett bogyó gömb alakú, legfeljebb 9 mm. átmérőjű és 3 kemény falú magot tartalmaz. Húsa barna színű, íze zamatos, a benne lévő illanó olaj következtében. A boróka április—májusban virágzik, és a bogyók a kővetkező évben érnek meg.

A Boróka bogyó előfordulása:

A Boróka hegyvidékeink erdőségeiben, a fenyvesekben terem. Leginkább az erdők szélén és tisztásain található. Napos dombokon és erdőszéleken egész Európában és Orosz-Ázsiában található. Magasabb helyeken kisebb és fekvő lesz, ellenben Norvégia, Svédország belsejében 10—12 cm magasságig megnőve századokig is elél. Hazánkban erdőkben, dombos területeken, szórványosan az egész országban megterem.

Drogjai:

• Juniperi pseudo fructus: bogyó, VIII. Magyar Gyószerkönyvben szerepel, min. 1 % illóolaj –  (áltermés)
• Juniperi aetheroleum: illóolaj, VIII. Magyar Gyószerkönyvben szerepel, – illóolaj
• Pix juniperi – borókakátrány

Boróka bogyó hatóanyagai:

• 1,5-2 % illóolaj
• Gyanta, cseranyag, 20-25 % invertcukor (erjed)

Boróka bogyó gyógyhatása, használata:

• Vizelethajtó, izzasztó
• enyhe görcsoldó
• emésztést serkentő, epehajtó, étvágygerjesztő
• légzéskönnyítő
• antibakteriális
• vércukorszint csökkentő

Hagyományos alkalmazásban:

• Vízhajtó, szélhajtó, étvágyjavító
• emésztés és izzadást segíti elő.
• A boróka olaj:
o külsőleg reumás panaszok elleni bedörzsölésre
o belsőleg szélhajtó, görcsoldó, a bronchusokra (hörgők) nyugtató.

Preklinikai vizsgálatok:

• Invitro: antiszeptikus, antimikrobiális; az illóolaj mérsékelt antioxidáns (Candida ellen).
• Patkányoknál kivonatából vérnyomás csökkentő és fájdalomcsillapító hatást értek el.

Humán bizonyítékok nincsenek.

Indikációk:

• Belsőleg: Étvágytalanság ellen; Húgyúti gyulladások esetén, vizelethajtóként.
• Külsőleg: Antireumatikum, izomfájdalom ellen.
• Adagolás belsőleg: napi max.: 10 g bogyó, 150 ml forró vízzel készítve Illóolaj felhasználása hasonló, csípős íz, ezért kapszulázzák.

Ellenjavallatok:

• Enyhén irritáló hatású. A méh simaizomzatát stimulálja, ezért terhes nők mellőzzék. Krónikus vesegyulladásban, csökkent vesefunkció esetén, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt.

A borókabogyókat juniperi pseudo fructus név alatt árulják és gyógyszertárban fenyőbogyóízt (roob juniperi) és borókaolajat (juniperi aetheroleum) készítenek belőlük. Az illóolajat vízgőzzel való desztillálás útján állítják elő belőle. Magukat a bogyókat is használják a gyógyászatban, sőt még a boróka fáját is , melyből szintén olajat készítenek A bogyóknak kesernyés-édes ízük van, izzó parázsra dobva nagyon zamatos, balzsamos illatot árasztanak. A borókabogyók gyomorerősítőnek és vízelethajtónak, a vizeletet gyenge ibolyauszagúvá teszik. A borókabogyó az emésztőszerveket szelíden izgatja, elősegíti a nyálkahártyák működését, valamint a bőr kigőzölgését és a vizelet kiválasztását. A borókabogyókból készül a borovicska vagy fenyővíz nevű pálinka, végül még fűszernek is használják a borókabogyókat. Bogyóit, hajtásait és leveleit füstölésre is használják.

Felhasználás:

• Fűszer
• Teakeverékek
• Illóolaj: bedörzsölésre
• cseppenként: étvágygerjesztő.
• Forrázat zúzott bogyókból: vesekő képződést gátolja.
• Spiritus juniperi (alkoholos kivonat): emésztési zavarokra.

Boróka bogyó szedése:

A boróka bogyókat(baccae juniperi néven is hívták) érésük idején vagyis a második év őszén kell szedni. A boróka bogyója borsónagyságú, gömbölyű, húsos, tetején hármas forradással, nyersen fekete-ibolyaszínű, fénylő.  A boróka bogyók szedése jövedelmező s kivált a hazánk északi vidékén lakó szegény népnek jövedelmi forrása. A szedett bogyókat vagy minden kezelés nélkül el lehet adni vagy lassan egyenletesen megszárítandók. A jól száradt boróka bogyó fekete színű és fénylő. A zöld, barna vagy vörös bogyók értéktelenek s ezért kiszedendők. A zöld boróka bogyók ugyan legtöbb illanó olajat tartalmaznak, azért erősebb az illatuk és zamatosabb az ízük, de nincs meg az édes ízük. A bogyók kosárba rakva szállíthatók.

Forrás:

Páter Béla, A vadontermő gyógynövények

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk